A kiegyensúlyozott, pozitív, rendben lévő emberek vonzóak mások számára. Mindenki szeretne a közelükben lenni, velük időt tölteni, érezni őket. Ez a vonzerő nem velük született, nagyon meg kellett dolgozniuk ezért. Sem nőként, sem férfiként nem könnyű idáig eljutni. Sokszor több évnyi, akár több évtizednyi önismereti munka után váltja csak fel a mások iránti megfelelést és túlzott kiszolgálni akarást, a másoknak való alárendelést a helyes szeretet és tisztelet önmaga és mások felé, ami tartalmazza az asszertív, őszinte, önmagát és a másik felet is tisztelő kommunikációt, s a határok mindkét fél érdekében történő helyes meghúzását is. Mindez irgalmatlanul sok munka. Ez egy olyan nehéz, göröngyös út, ahol kíméletlenül kellett egyre jobban önmagukba tekintenünk, kitartóan kellett egyik felismerés után haladni a következőig, és még tovább. Nincs már visszaút, csak a legvégsőbb őszinteség és felelősségvállalás. A korábbi lehúzó mentalitástól már mentes, csodás, emelkedett, tudatos, magas rezgésű állapot ez, ahol az ember már végre önmaga, lerántotta az álarcait, tisztán látja önmagát és a környezetét. Hála, béke és szeretet van a szívében. Ragyog.

Viszont így élni, ezt képviselni nem egy hálás szerep. Ahogy egyre többet dolgozik magán valaki, ahogy egyre tudatosabb lesz, úgy nő a tudatszintje, rezgésszintje, belső ereje, s fénye. Főleg, ha ez az ember nő, ez az erő és fény különösen vonzó tud lenni másoknak, elsősorban a férfiaknak. Egy fényes nőhöz sok ember, sok férfi szeretne kapcsolódni, s mindenki a maga tudatszintje szerint keresi a hozzá vezető utat. És ha nem is tudatosak rá a közeledők, többnyire elvenni akarnak ebből maguknak. Sokan ugyanis vakfoltosak az önző szándékukat illetően, vagyis nem tudatosak rá, s csak mennek a vágyott cél felé kitartóan. Hajtja őket a vágy, mert kell nekik, ami jó. És mert jó lenne így megúszni azt a kemény menetet, ami egyébként rájuk is vár. A célt látják, a fényt, az erőt, de magát a személyt nem… Hogy ki ő egyáltalán, mi lehet az életében, alkalmas-e, vagy terhes-e a másiknak a közeledés, és hát a vonzódásuk valódi okát, annak sokféle lehetőségét, esetleges tisztátalanságát, önző voltát sem ismerik fel, így a számukra eddig ismert férfi-nő kapcsolódás lehetőségének elvárásával terhelik meg a másikat. Arra sem gondolnak sokan, hogy ez a felállás csak egy emberrel lehetséges (és előfordulhat, hogy van már társa az illetőnek, vagy ha nincs is, vannak más érdeklődők is), vagy szimplán terheli őt a közeledés. Így a másik fél helyreigazítása, határmeghúzása, legyen az bármilyen tiszteletteljes és asszertív is, meglepi őket, sokszor bekapcsolja bennük az egót, s az elutasítás félreértelmezéséből fakadó tehetetlenség feszültségét a másik félre borítják. A különösen hatalmas fény és magas rezgés pedig megrészegítő is lehet akár az arra különösen szomjazóknak, avagy bevonzhatja azokat, akik valamilyen oknál fogva ténylegesen nagyon messze van a belső erejüktől, s valóságuktól, azt egy torzított szemüvegen keresztül látják. Önerőből eddig nem jutottak hozzá ahhoz a tudáshoz, energiához, erőhöz, ami kellően táplálhatta volna őket, ezért gyakran egy beszűkült tudatállapotban, kiéhezve és megszállottam vetik rá magukat a zsákmányukra, ahogy egy sivatag közepén szomjazó egy pohár vízre.

De egy tudatos, fényes nő mindezt felismeri, mert tisztán lát és éber, s meghúzza a határarait. Empatikus és tisztelettudó, épp ezért sem hagyja, hogy tiszteletlenül közeledjenek felé, vagy elvegyenek tőle, mert már szereti magát. És másokat is, ezért tükrözi vissza nekik őszintén és kendőzetlenül az igazságot a saját fejlődésük érdekében. Minden vágya adni, és megosztani. Azt, ami már van neki. De csak a tiszta szándék maradhat.

Így áll végül egy fényben pompázó, sugárzó nő magányosan a tömeg közepén. Alázattal és hittel a szívében várja azokat az embereket, akiket nem vakít el, nem részegít meg a fénye, akik tisztelve őt figyelembe veszik a szándékát és a határait, akinek nem elvesznek tőle, mert már van nekik is elég, mert ők is megdolgoztak érte, s akik a fény mögött meglátják, s megszeretik őt is, s szelíden, tiszta szeretettel melléállnak, s tudnak haladni vele tovább a tudatosulás ösvényén a magaslatok felé.