Borza Zsuzsanna bejegyzései

Segíts másokon! Légy Te is Véradó! – 06.14. a Véradók Világnapja

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére minden év június 14-én ünnepeljük a Véradók Világnapját szerte a világon. Ezen a napon, június 14.-én született Karl Landsteiner osztrák-magyar tudós, Nobel-díjas orvos, aki 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen azt vizsgálta, hogy egyes betegek életét miért menti meg a transzfúzió, másokét meg miért nem. Így fedezte fel az emberi vércsoportokat. (A, B, 0)  A tudományos felfedezéséért méltán kapott Nobel-díjat, hiszen általa lehetővé vált a biztonságos vérátömlesztés, aminek köszönhetően rengeteg beteg gyógyulását tudják segíteni az orvosok világszerte.


A világban minden második másodpercben újabb embernek van szüksége vérkészítményre. A gyógyítás véradók nélkül elképzelhetetlen.

Ahhoz, hogy a betegellátás zavartalan legyen, Magyarországon naponta 1600-1800 véradóra van szükség. A véradók száma viszont évről évre csökken, ami hatalmas probléma hazánkban. A statisztikai adatok szerint 2014 és 2022 között 64 ezerrel kevesebb véradás történt Magyarországon.

Így csökkent az évek alatt a véradások száma:

  • 2014-ben: 407 ezer,
  • 2015-ben: 401 ezer,
  • 2016-ban: 395 ezer,
  • 2017-ben: 384 ezer,
  • 2018-ban: 383 ezer,
  • 2019-ben: 377 ezer
  • 2020-ban: 326 ezer.
  • 2021-ben: 330 ezer,
  • 2022-ben: 343 ezer véradás volt.

A legrövidebb lejáratú vérkészítmény mindössze öt napig tárolható, így egyetlen nap sem maradhat véradók nélkül! A probléma sok embert érint, és életek múlthatnak rajta, így 2023. június 13-án 100+1 híres ember együttműködésével elindult a Visz a vérem váradást népszerűsítő kampány. Neves színművészek, énekesek, médiaszereplők, influenszerek, orvosok, sportolók vállalták, hogy e nemes ügy mellé állnak, és felhívják a figyelmet a véradás fontosságára.

A Magyar Kórházszövetség, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Richter Anna díjas Visz a vérem projekt azért fogott tehát össze, hogy a probléma tudatosításával, a téma érzékenyítésével minél többen adjanak vért Magyarországon és hogy kialakulhasson egy olyan véradó hálózat, ami hosszútávon stabilabban tudná biztosítani a hatalmas vérigényt. Betegek élete foroghat kockán, ha életveszélyes, vérző, és egyéb krízisállapotban nincs vérpótlás a számukra, vagy elmarad az életmentő, vagy súlyos állapotuk miatt megváltást jelentő műtétjük, mert nincs számukra a műtéthez a protokoll szerint bekészített vér.

Az adhat vért, aki egészségesnek érzi magát, még nincs 66 éves, de legalább 50 kilogramm. További információk itt: https://www.ovsz.hu/hu/ver/ki-lehet-verado

Minden véradást egy előzetes orvosi vizsgálat előz meg, amely során kiderül, hogy az adott véradó rendelkezik-e valamilyen olyan kizáró körülménnyel, amely megakadályozná a véradást. 

Néhány kizáró ok (részben a donor, részben a rászoruló beteg védelmében):

  • Vírushordozó állapot, illetve akut fertőzés
  • rosszindulatú daganatos betegség
  • Véralvadási zavar
  • Egyéb vérképzőrendszeri betegség
  • Immunrendszert érintő rendellenességek
  • Mentális rendellenesség
  • Epilepszia
  • Parkinson – kór
  • Reumás szívbetegség
  • Szívritmuszavar
  • Légzési elégtelenség
  • Hasnyálmirigy betegségek
  • Autoimmun betegség
  • Krónikus vesebetegség
  • Májmegnagyobbodás
  • Sugárbetegség
  • Szívműtét
  • Szervátültetésen átesett személy

A teljes véradás során összesen 4,5 deciliter teljes vért, valamint az ezt megelőző vérvizsgálati tesztekhez szükséges néhány kémcsőnyi mennyiséget vesznek le összesen. Ez a vérmennyiség körülbelül a teljes vér 5-8%-a.A nők évente négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért. Két véradás között 56 napnak kell eltelnie, mert ennyi idő alatt regenerálódik a szervezet.

Tavaly óta az Országos Vérellátó Szolgálat egy új szolgáltatást vezetett be, így a rendszeres véradók e-mailben kapnak értesítést az 56 nap leteltéről. Az elektronikus levél tehát arra a napra hívja fel a figyelmet, amikor a donor újra jelentkezhet véradásra. Ez nevezik Pelikán napnak.

A véradomány talán az egyik legnagyobb segítség, amit másnak adhat az ember, annak pedig, aki kapja, az életet jelentheti.  Aki vért ad, az három ember életét menti meg. Jelenleg Magyarországon a lakosság 3-4 százaléka véradó. A cél az lenne, hogy magyarok 5 százaléka adjon vért. Magyarországnak naponta mintegy 1800 véradóra van szüksége ahhoz, hogy a biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez.

SEGÍTS MÁSOKNAK! LÉGY TE IS VÉRADÓ! MENTES TE IS ÉLETET!

Borza Zsuzsanna

Egészségfejlesztő Mentálhigiénés szakember 
Mindfulness MBCT tréner
Új Germán Gyógytudomány Konzulens

Családállító

www.lelekmedicina.hu

Budapest, 2023. 06. 14.

 

Az Egészség és a Betegség fogalmainak alakulása Aszklépiosztól a Pszichoszomatikus orvosláson át az Új Germán Gyógytudományig

Az egészség és betegség fogalmai nagy utat jártak és járnak be a mai napig a tudományos körökben, és azon túl is. Az értelmezéseik, a velük kapcsolatos szemlélet és hozzáállás folyamatosan változik a tudományok folyamatos fejlődése miatt, s amiatt is, mert az ember egyre komplexebben képes gondolkodni, s holisztikusabban rátekinteni ugyanarra. Az elvekhez ragaszkodás, a dogmatikus merevség már elavult, és blokkolja a lehetséges fejlődést. Képesnek kell lenni a dolgok folyamatos megkérdőjelezésére, újragondolására, s akár drasztikus paradigmaváltásra is újra és újra a valódi tudás, az igazság érdekében.

Ahogy már az ókorban Aszklépiosz és Hügieiai által is megjelent egy éles megosztottság az egészség, betegség fogalmaival kapcsolatban, úgy a XIX. század végéig és a XX. század elejéig is egy erősen dualista felfogás uralta a szak-és közvéleményt az egészség-betegség fogalomkörét illetően még annak ellenére is, hogy korábban egy hosszú utat bejárva már többször is megjelent az idők során ennél rugalmasabb, tágabb és holisztikusabb nézőpont. Míg Aszklépiosz és Hügieia esetében a betegség – és problémafókusz, a betegség gyógyítása, vagy egészségfókusz: az egészség megtartása, megőrzése válik élesen ketté, a XIX. század végi, XX. század eleji dualista felfogásban meg a testi és lelki betegségek, és ezek izolált szemlélése és kezelése.

Aszklépiosz (Aesculapius) a gyógyítás istene volt a görög mitológiában több mint kétezer éve. Híres orvos volt, aki az orvoslás alapjait tette le. Kezdetben csak halandó volt, Zeusz emelte fel őt az istenek közé. Akkoriban betegségközpontú egészségkoncepció uralkodott: a megrendült egészség helyreállítása volt a cél. Úgy tartották , hogy minden testi problémát a születés vagy az élet zavarai okoznak. Aszlépiosz szimbólumai, a kígyó és a bot széleskörben elterjedt és használt motívum a mai napig. Többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) és a mentőszolgálatok logójának is a fő elemei, illetve számos egészségügyi intézmény falát díszítik.

Hügieia (Salus), Aszklépiosz lánya, az egészség és a tisztaság istennője ezzel szemben a betegségek megelőzését, és a jó egészség megőrzését képviselte. Azt vallotta, hogy az egészség a bölcsen irányított élet velejárója, így aki az életét bölcsen, önmagával, a környezetével, az őt körülvevő emberekkel és természettel összhangban éli, az egész életében egészséges maradhat. Rendszerint kezében csészét tartva ábrázolják, melyből a vállára tekeredő kígyó képében apját itatja.  A kígyó a viruló egészséget, a vedlést, megújulást és megifjodást jelképezi, de jelenti magát Aszklépioszt is. A csésze, ami köré csavarodik, a gyógyítás jelképe. Apa és lánya ábrázolása,a csészéből ivó kígyó a gyógyszerészet emblémája.

keresztények számára Krisztus a legfőbb tanítómester és orvos, a Biblia pedig a testi-lelki egészség legfontosabb útmutatója, életszabálygyűjteménye. Sok tanácsot olvashatunk a Bibliában a testi egészség mellett a lelki egészségről, a személyes higiéniáról, betegségek gyógyításáról, a családi, baráti kapcsolatokról.

Az Újszövetség idejében azt gondolták, hogy a betegségek a bűn következményei, a betegség a bűnbeesés miatti büntetés. Jézus ennek ellenére, ezt cáfolva embereket gyógyított, néha fel is támasztott. A krisztusi tanok szerint az lehet egészséges, aki Krisztusban és Istenben hisz, bízik, hiszen így marad a belső lelki nyugalmán és harmóniáján keresztül ép a teste is.

Ez európai középkor vallásos gondolkodása miatt az orvoslás erősen visszaszorult az egyházi falak közé. A középkor embere a böjtben, az önmegtartóztatásban és az önostorozásban látta a megtisztulás lehetőségét, s a megmenekülést a bűnöktől, járványoktól.

A reneszánsz kora az új természettudományos eredményekkel, földrajzi felfedezésekkel és a gazdasági gyarapodással már változásokat hozott a világba. Az emberek elkezdtek foglalkozni önmagukkal, a boldogulásukkal, a sorsukkal.

Az ember saját testéhez és a világhoz, az ember és a természet, illetve a hívő ember egyházhoz való kapcsolata változott. Megjelentek az egészséges életvitelről, a helyes táplálkozásról és ruházkodásról szóló szövegek. Az egyház boncolással kapcsolatos tiltása fellazult, így a boncolások bevezetésével új ismeretek váltak elérhetővé az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatban. 

A protestáns mozgalmak korában a könyvnyomtatás megjelenésekor az orvosi és nevelési irodalomban már hangsúlyt kap az egészség fogalma. Az egészségre a test és lélek harmóniájának függvényeként gondoltak.

A földrajzi felfedezések következtében káros élvezeti cikkek kerültek előtérbe. Napi praktikus tanácsokat adó tankönyvek, orvosi írások jelentek meg a test egészségről, a káros szenvedélyekről és ellenük való védekezésről. A csinos kinézetet is taglalták, ezen belül figyelmet kapott a tisztálkodás, az öltözködést, a testedzés és az étkezés is.

Az orvostudomány nagy felfedezésekre jutott s ezzel együtt tovább dagadt a magabiztos szemlélet: minden megfigyelhető, az emberi test elemeire bontható és javítható.  Nagy felfedezések pl.:

  • mikroszkóp (Zacharius Janssen, 1590.)
  • a vérkeringés első pontos leírása állatokban (William Harvey, 1628.)
  • a vérsejtek és baktériumok első leírása (Anton van Leeuvenhoek, 1670.
  • az első himlőoltás kidolgozása (Edward Jenner, 1796.)
  • a sztetoszkóp (orvosi hallgató) kidolgozása (René Laennec, 1816.)
  • az N2O alkalmazása a fogászati érzéstelenítésben (Wells és Morton, 1844-46.)
  • a gyermekágyi láz elleni küzdelem a szülészeti kézmosás javaslatával (Semmelweis Ignác 1847.)
  • a sebészeti antiszepszis (fertőtlenítés) kidolgozása (Joseph Lister, 1867.)
  • baktériumok, mint kóroki tényezők (Louis Pasteur, 1857.)
  • a betegségek bakteriális eredetének leírása (Robert Koch és Louise Pasteur, 1870.)
  • antitoxinok, tetanusz és diftéria védőoltás (Emil Behring, 1890.)
  • az X sugarak felfedezése (Wilhelm Conrad Röntgen, 1895.)
  • az aszpirin első szintézise (Felix Hoffmann, 1899.)
  • a vércsoportok felismerése (Karl Landsteiner, 1901.)
  • az EKG vizsgálat kidolgozása (P.D White, 1913.)
  • az EEG vizsgálat kidolgozása (Hans Berger, 1924.)
  • a penicillin felfedezése (Alexander Fleming, 1928.)
  • az ultrahang vizsgálat bevezetése az orvoslásban (K.T Dussik, 1942.)
  • a streptomycin kidolgozása (S.A. Waksman, 1943.)

Eljutottunk a XIX. század végéig, a XX. század elejéig, amikor is a gyógyítás és a betegség kerül fókuszba, s ezzel együtt a dualista felfogás, amikor is  éles különbséget tettek a pszichés és a testi betegségek között.

A pszichés betegségekről azt gondolták, hogy a legjobban pszichológiai okokkal magyarázhatóak, pl. stressz, gyermekkori problémák, traumák lehetnek a háttérben. A gyógyításuk pszichoterápiával történhet.

A fizikális betegségekről meg azt gondolták, hogy értük a fizikális, testi okok a felelősek: vírusok, baktériumok, karcinogének (rákkeltő) anyagok. A megoldást a gyógyszeres kezelésekben, műtétekben látták.  

Az orvostudomány és pszichológia nézetrendszerében sokáig ez a dualista szemléletmód dominált, sőt, még ma is igen elterjedt felfogás.

A test-lélek dualizmusának gondolatát (azaz azt az elvet, miszerint a test és a lélek két különálló, egymástól független szubsztancia) Descartes (1596-1650) fejtette ki. Elképzelésében a mechanikusan működő test mellett egy tőle független, külön munkálkodó lelket feltételezett. A pszichológia oldaláról ez azt jelentette tehát, hogy az egészségügyben munkálkodó klinikai pszichológusok szinte kizárólag a pszichiátriai problémákra összpontosítottak, működésüket csak az elmét érintő mentális betegségek kezelésére korlátozták.

Orvosi oldalról a dualista felfogás a biomedikális modellben érhető tetten. A modell lényege, hogy a betegségeket fiziológiai zavarokra, mérhető biológiai változókra vezeti vissza, amelyek hátterében fizikai sérülés, biokémiai egyensúlyzavar, bakteriális, vírusos vagy egyéb fertőzés áll. Felfogásában a betegség a test válasza a test veszélyeztetésére.

A rohamosan fejlődő orvostudomány, a technikai, diagnosztikai eszközök, gyógyítást szolgáló szerek óriási tárháza azt a szemléletet alakította ki, hogy az ember elemeire, szerveire bontható, és a test minden bajára van gyógyír. A biomedikális modell viszont betegségeket és nem betegeket kezel. A beteg kezelése helyett a betegség gyógyítása zajlik. Tevékenysége a gyógyítás, színtere a kórház. Nem tartja betegségnek azokat az akár súlyos szubjektív panaszokkal járó állapotokat, melyeknek nincs kimutatható biológiai (fiziokémiai) oka.

A biomedikális modellt már számos kritika érte: ellenállást váltott ki gyógyszer – és eszközközpontúsága, valamint a betegellátás elszemélytelenedése. Tudományos szempontból is megdőltek bizonyos alapjai: egyes cirkuláris okságot, oksági hálót feltételező tudományágak fejlődésével (pl. immunológia) megkérdőjeleződött alapgondolata, miszerint a fiziológiai zavarok és a betegségek közt egyenes oksági vagy ok-okozati összefüggések állnak fenn.

Mára ez a duális, illetve biomedikális kép tehát túlegyszerűsítetté vált, már más a nézet!

A pszichésnek tekintett rendellenességek hátterében gyakran kimutathatóak – akár öröklött jellegű – biokémiai folyamatok is,  pl. a depressziónak van biológiai alapú és környezeti alapú verziója is, illetve vannak olyan testi problémák is, amelyek kiváltó tényezői közt a pszichés változók (megterhelés, stressz) fontosak,  pl. pszichoszomatikus megbetegedések.

pszichoszociális modell szerint tehát a megbetegedések kialakulásában a lelki és társadalmi meghatározókat is hangsúlyozza.

Biomedicinális + Pszichoszociális modell együtt a Biopszichoszociális modell, amely szerint a betegségeket és a betegségek megelőzése élettani, lelki és társadalmi tényezőit együttesen és szisztematikusan szükséges elemezni. Központi elem még mindig a betegség, de összetettebb folyamat és az okait is kutatja.

A korszerű orvostudományban a gyógyszeres kezelés tehát kiegészül, ki kellene, hogy egészüljön pszichológiai tényezők figyelembevételével és módszerek alkalmazásával.

Már a XX. század elejétől megjelentek paradigmaváltó új gondolatok, amiknek a középpontjukban már az egészség és azzal kapcsolatosan egy holisztikusabb szemlélet áll. Az betegség helyett az egészségközpontú gondolatokat előtérbe helyező nagy előhírnökök pl.:

  • Freud: „Az egészség az a képességünk, amikor szeretni és dolgozni tudunk.”,
  • Gandhi: „Az egészség azt jelenti, hogy az ember jól érzi magát, szabadon mozog, jó étvágya van, a feladatait normálisan ellátja, és nem kell orvoshoz fordulnia.”
  • Parson szerint: „Az egészség az egyén optimális teljesítőképességének állapota, ami azoknak a szerepeknek és feladatoknak a betöltésére teszi képessé, melyekre szocializálódott.”

WHO

És nem utolsó sorban… maga az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már 1946-ban egy 61 ország részvételével megrendezett világkonferencián meghatározta az egészség új fogalmát:

„Az egészség a testi, lelki, szociális jóllét állapota és nem csupán a betegség, vagy fogyatékosság hiánya.”

Mindezt az 1848 áprilisában hatályba lépett egészségügyi világszervezet alkotmánya tette széles körben ismertté. A fogalom azóta folyamatosan változik, újra-és újra kibővült (pl. lelki, szellemi, ökológiai elemekkel).

Sok kritika éri a folyamat során, hatalmas előrelépés mégis, és mindenképpen a legpontosabb szemléletmódot, hozzáállást és az egészséggel kapcsolatos tudományok együttműködését szorgalmazza. Egy olyan multidiszciplináris megközelítés jött általa létre, ami hatalmas áttörés. Arra hívja fel a figyelmet, hogy mind a testnek, mind a léleknek, pszichés tényezőknek, mind a társadalmi környezetnek nagy szerepe van az egészségünk megőrzésében. Felállt egy új, egy holisztikus egészségmodell általa, aminek hat egészségdimenziója, pillére van:

  1. Fizikai egészség: a test megfelelő működése
  2. Mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodás képessége
  3. Érzelmi egészség: az érzelmek, pl. félelem, öröm, bánat, düh, megfelelő felismerésének, megélésének és kifejezésének képessége
  4. Spirituális egészség: ez vallásos hitet is jelenthet, de alapvetően személyes hitvallást, viselkedési elveket, lelki békére, belső összhangra, egyensúlyra való törekvést jelent
  5. Társas egészség: a másokkal való kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képessége
  6. Társadalmi egészség: a társadalomba való integrálódás igénye, lehetősége, képessége

Ez a holisztikus szemlélet annak ellenére sem válik széleskörűen elfogadottá az egészségügyben a mai napig sem, hogy pl. a biomedikális modellből a holisztikus, biopszichoszociális modell felé vezető úton már 1930-1950 között megjelent a pszichoszomatikus orvoslás fogalma. Ez hatalmas előrelépés volt, hiszen ez volt az első olyan modern tudományos megközelítés, mely az egyes betegségek hátterében pszichológiai tényezőkkel is számolt. A felfogás szerint a lelki tényezők a testi történéseket a vegetatív idegrendszer közvetítésével befolyásolják. A korai kutatásokban a szorongás és distressz jelentőségét hangsúlyozták a betegségek kialakulásában (ami az előszobája volt az Új Germán Gyógytudomány felfedezéseinek).

Kutatták többek között a rákot is, a rák kialakulásának meghatározóit, és vele kapcsolatban pl. négy tényezőt jelenlétét fedezték fel: s így a rákbetegséget négy konkrét pszichológiai oknak tulajdonították:

  • a tumor kifejlődése előtt a páciens elvesztette egy fontos kapcsolatát
  • a paciens képtelen sikeresen kifejezni ellenséges érzelmeit
  • egy szülőfigurával feloldatlan konfliktusa van
  • szexuális problémák

A pszichoszomatikus betegségek fogalma abból áll, hogy vannak bizonyos betegségek, amelyek testi elváltozással is járnak, de eredetük nagyrészt pszichológiai természetű. Számos tudományos vizsgálat támasztotta alá mindezt, illetve számos betegséget fogadtak el pszichoszomatikusnak.

A leggyakoribb pszichoszomatikus betegségeket a következő módon csoportosítják:

  • — Kardiovaszkuláris betegségek: pl. magas vérnyomás, bizonyos szívtáji fájdalmak
  • — Gyomor-bélrendszer betegségei: pl. IBS, gyomor- és nyombél fekély, reflux
  • — Légzőrendszer betegségei: pl. asthma bronchiale, hiperventilláció
  • — Bőrgyógyászati betegségek: pl. övsömör
  • — Fájdalom szindrómák: pl. Migrén, alsó háti fájdalmak
  • — Autoimmun betegségek, allergiák

A sok tudományos eredmény ellenére sok támadás érte ezt az elméletet, mert bár valóban ugyanolyan behatást, érzelmi élményt megélő emberek gyakran ugyanolyan betegségektől szenvedtek, de nem minden személy vált beteggé azok közül, akiket ezek a konkrét érzelmi-lelki-pszichés hatások értek. Emiatt nem vált bizonyíthatóvá és előrejelezhetővé.

A pszichoszomatikus orvoslás elméleteit, eredményeit figyelmen kívül hagyva a mai napig tartja magát a biomedikális szemlélet, ami kizárja a testi, fizikai tényezőn kívül bármilyen más okot, holott maga a  WHO 1984-ben is megerősített a korábbi felfedezéseit, sőt, ki is egészítette azokat:

 „Az egészség azt jelenti, hogy az egyén, vagy csoport milyen mértékben képes realizálni törekvéseit és kielégíteni az igényeit, hogyan tud alkalmazkodni a környezetéhez. Az egészséget úgy lehet felfogni, mint a mindennapi élethez szükséges erőforrás, nem pedig életcélt. Az egészség olyan pozitív koncepció, amely az egyéni és társadalmi létfeltételeket, valamint a fizikai teljesítőképességet hangsúlyozza.”

1986-ben pedig az I. Egészségfejlesztő Világkonferencián is egyértelműen új, paradigmaváltó és korszakalkotó fogalmak és célkitűzések születtek meg.

“…ahhoz, hogy az egyén vagy csoport elérje a teljes fizikai, mentális és szociális jóllétet, képesnek kell lennie arra, hogy hogy felismerje, és azonosítsa a vágyait, kielégítse a szükségleteit és boldoguljon a környezetével, vagy képes legyen megváltoztatni azt. Az egészség pozitív fogalom, mely hangsúlyozza a társadalmi és személyes forrásokat valamint a fizikai képességeket.”

A konferencián az egyén és a társadalom felelősségét hangsúlyozták a lehető legjobb egészségi állapot elérése érdekében, amivel az egészség társadalmi meghatározottságának modelljét adja meg. Elismeri, hogy az egyéni életmódbeli döntéseknek, vagyis az egészségmagatartásnak kiemelt szerepe van az egészség kialakításában, de az egyéni döntéseket befolyásolják olyan környezetei tényezők, mint az egészségügyi ellátórendszer, a pszichoszociális környezet, vagy a fizikai környezet. Ez utóbbiakat pedig a társadalmi-gazdasági-politikai környezet befolyásolja.

A konferencia hivatalos dokumentumát, az Ottawa Chartát, melynek alcíme az “Előre az új népegészségügy felé!” a Lalonde jelentés ihlette (1974. Kanada.). A kanadai egészségügyi miniszter ugyanis kutatásokat, tudományos vizsgálatokat indítványozott abból a célból, hogy kiderítse, hogy milyen tényezők befolyásolják a legnagyobb mértékben a lakosság egészségét. Nos, az eredmények tükrében a korábbi szemlélet, miszerint az egészségügyi ellátórendszer szerepére kell csupán a figyelmet helyezni, megdőlt, ugyanis a legnagyobb mértékben, 43%-ban az életmód határozza meg az egészségesélyünket a Lalonde jelentés szerint. Ezt követik a genetikai tényezők (27%), a környezeti tényezők (19%), végül az egészségügyi ellátás (11%). Nagyrészt tehát az életmódunk felel az egészségi állapotunk alakulásáért. Ahogy élünk, amilyen az életmódunk, ahogy viszonyulunk dolgokhoz, ahogy reagálunk.

Az Új germán Gyógytudomány, Új Medicina, Biologika

Az Új Germán Gyógytudomány nem kevesebbel szolgál, mint abszolút tudományos, biológiai és anatómia ismeretek és analógiák környezetében bizonyítja be, hogy a biomedikális szemlélet nem működik, a test betegségei nem magyarázhatóak pusztán fizikai okokkal, a test ugyanis mindig az agy parancsára, s a túlélésünk érdekében hoz létre a szervezetünkben elváltozást. Még a vírusokat, baktériumokat is, amikkel szemben akkora harcot vív az orvostudomány. És ez nem feltételezés, ez biológiai, anatómia tény.

Az Új Germán Gyógytudomány megadja a választ a pszichoszomatikus gondolatok hiányosságaira, újabb információkkal hitelessé teszi azokat, s összekötő hidat képez a korábbi feltételezések és a megkérdőjelezhetetlen empirikus tények között, s paradigmaváltásra kényszerít az egészség-betegség-gyógyítás témájában mindenkit.

A 1970-es évek végén, 80-as évek elején egy német orvos, Dr. med. Ryke Geerd Hamer jutott arra a döbbenetes felfedezésre a fia halála kapcsán, hogy a betegségek és gyógyításuk nem a megfelelően szemléletmóddal lett megközelítve, A biomedikális szemlélet téves. Rájött, hogy tulajdonképpen az orvosok eddig mintha csak az autó műszerfalának kijelzőjét iktatták volna ki egy kalapáccsal, hogy ne villogjon már (jelezve a problémát), hanem az igazi, valós okot kell megszüntetni, s ezáltal az egészséget helyreállítani. Azóta sok tízezer esettanulmánnyal igazolta, hogy téves az a hozzáállás, miszerint a betegségek a fizikai behatások, változók függvényei. Hamer rájött, hogy a balesetek, sugárzások, mérgezések kivételével minden esetben kizárólagosan a minket ért érzelmi, lelki behatásokkal való megküzdésünk, arra való reagálásunk, rugalmasságunk, feldolgozóképességünk minőségén múlik az, hogy szervi elváltozás nélkül, vagy azzal együtt, annak a segítségével tudjuk az életünkbe kerülő nehéz, érzelmi, pszichés megterheléssel járó helyzeteket, folyamatokat átvészelni.

Itt válik igazán érthetővé Charles Darwin elmélete, miszerint:

„Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”

Vagyis, aki képes megküzdeni mindazzal, ami az életében éri őt, képes a  járó változásokkal, konfliktusokkal, problémákkal, nehéz helyzetekkel járó érzelmi, pszichés megterhelést elviselni, s a problémákat kezelni, megoldani, túljutni rajtuk.

Dr. Hamer sajnálatos módon 1978. végén elvesztette a kamasz fiát, aki halálos lövést kapott egy külföldi tartózkodás során. Tizenkilenc operáció és száztizenegy nap haláltusa után a fiatalember szervezet feladta a harcot.  Dr. Hamer számára a szeretett fiának elvesztése egyértelműen hatalmas érzelmi megterhelést okozott, ami legyűrte őt. Az összetört orvosnak a fia temetése után nem sokkal hererákja lett. Később agyi CT-k tanulmányozása során arra a megdöbbentő és tűpontos eredményre jutott, hogy az agya, a testének vezérlőközpontjaként az őt ért trauma (DHS) hatására, az őt ért trauma pillanatában a nagy érzelmi megterhelés végzetes kimenetelének elkerülése, a túlélés érdekében a konkrét érzelmi megterhelésre reagálva utasításokat adott a szervezetének az idegrendszerén keresztül.  Az ő esetében az érzelmi érintettség miatt a heréjének, amivel a fiát nemzette, hogy ezzel az elváltozással biztosítsa az életbenmaradást és a fajfenntartást, hiszen a módosult testi állapot által Dr. Hamer nemzőképesebb is lett egyúttal.

Egészen eddig egyetlen tanulmány vagy vizsgálat sem kereste a megbetegedések okát, eredetét, nyomait az agyban, nem vizsgálták az agy, mint vezérlőegység szerepét, mint összekötő kapcsot a lelki folyamatok és a megbetegedett szervek között. Eddig nem volt ahhoz megfelelő szakértői csoport és technológia sem, hogy az agyat sérülés, behatolás nélkül nagyobb felbontásban fotózhassák.

Így jutott tehát Dr. Hamer által a világ arra a felismerésre, hogy a biológiában az agyunk irányítása által minden a mi érdekünkben, az életben maradásunkért és a fennmaradásunk érdekében történik.

Az orvos több évtizedes alapos kutatómunkával feltárta az összes betegség hátterét, melyet az úgynevezett Tudományos Táblázatban foglalt össze. Rájött, hogy minden tünetet elszenvedő ugyanolyan érzelmi drámát él, vagy élt meg, pl. az összes tbc-s ugyanazzal a lelki drámával bajlódik, ahogy az összes petefészekcisztás is, az összes mellrákos is, stb., Feltárta továbbá, hogy minden betegséglefutás két szakaszú. A folyamat valójában olyan, mint egy hosszú film, és az orvosok csak a végét nézik meg a filmnek. Amikor mi “betegnek” érezzük magunkat, testi tünetektől szenvedünk, az az esetek 90 %-ban a második, vagyis megoldást követő szakaszban járunk, ahol a test épp kitakarítja, helyrehozza azt, (többnyire vírusok, baktériumok, gyulladások segítségével), amit az érzelmi, lelki drámánk, vívódásunk, konfliktusunk miatt a stresszes (első) szakaszban a testünkkel tettünk, amit ez a testünkben okozott. Mert bár nem vesszük észre ezt a szakaszt (az elsőt), csak esetleg kicsit fáradtabbak, levertebbek vagyunk, ez már a “betegségünk” 1. szakasza, és amikor igazán betegnek érezzük magunkat, az a második. A kettő között nagyon lényeges a megoldás, feloldás pontja, amikor megnyugszunk, mert megbékéltünk valamivel, kimondtunk, kifejeztünk végre valamit, vagy megbocsátottunk valakinek, feldolgoztunk, elengedtünk valamit, vagy valakit, stb. Ezt észlelve vált ugyanis az agy, s új utasítással a szervezet regenerációját, a dolgok kifuttatását intézi el, biztosítja. Az összes gyulladás, vagy vírusos, baktériumos állapot mind a mi lelki állapotunk alakulásán múlik, és mindig, miután lejöttünk akár csak egy pillanatra is végre valamiről, lelkileg jobban vagyunk, akkor aktiválódik be a folyamat lezárásaként, megoldást követő lezáró akkordként.

Az összes szimbionta (vírusok, gombák, baktériumok) tehát a szervezet segítője, és ők takarítják el a korábbi, érzelmi megterhelés, stressz által a szervezetünkben keletkezett  károsodásaink romjait, egyúttal a sérült szövetek újjáépítésében, helyreállításában segítkeznek. Sokszor sejtszaporulatokat (rák) lebontó, tisztító folyamatokat látnak el.

Ez a német orvos, Dr. Hamer évtizedekkel ezelőtt a fia halála kapcsán így jött rá tehát arra, hogy sem ő, sem az orvostudomány többi résztvevője sem vette eddig figyelembe a valódi ok-okozati összefüggéseket, hanem kizárólag a tanult és bevett korlátozott módon járt el a gyógyító tevékenysége során. Az orvosok munkája a probléma -és tünetfókuszra korlátozódott: céljuknak csak a tünet megszüntetését fogadják el. Vagyis nem fejtik fel a teljes történetet, így a kiváltó okig, s annak megszüntetéséig sem jutnak el. Pedig a valódi gyógyítást és gyógyulást csakis az jelentené. A kiváltó okot figyelmen kívül hagyva el lehet egy időre tüntetni a tüneteket, de attól az ok még nem szűnt meg. A biztos gyógyulásért annak a kioldása, megoldása a cél.

„A megbetegedés az érzelmi kilengések matematikailag kiszámítható egyenes következménye.” Dr. Gelléri Julianna

Hamer doktor lenyűgöző felfedezéseivel végérvényesen megváltoztatta az emberiség történelmét, hiszen megalkotta az elváltozások (“betegségek”), a biológia és az orvostudományok helytálló periódusos rendszerét, amivel új megvilágításba helyezi az élőlények működését és feltételesen kialakuló elváltozásait. Tisztába teszi a számunkra, hogy mik a megbetegedések biológiai, élettani indítékai (célja, értelme, rendeltetése), hogyan zajlik le az adott megbetegedés valójában, s mi a valódi és egyetlen megbízható megoldás a megbetegedések, többek között a rák felszámolására, az abból való végérvényes kigyógyulásra.

Az Új Germán Gyógytudomány, vagy Új Medicina rámutat arra, hogy mit kell tennünk a természetes gyógyuláshoz: a kiváltó okot, a pszichés megterhelést kell megszüntetni az adott érzelmi kilengést kiváltó konfliktushelyzetet tudatosításával és megoldásával, érzelmi feldolgozással, megnyugvással, elengedéssel. 

„Mert meggyógyulni csak és kizárólag megnyugvás által lehet, és mindegy, hogy ezt hogyan éred el. Ha megnyugodtál, a gyógyulásodat el sem tudod kerülni. Ez az Anyatermészet menetrendje.” Palladio

Dr. Ryke Geerd Hamer felfedezési és az általa megfogalmazott alaptörvényei olyan egyszerűek és nyilvánvalóak, hogy felmerül a kérdés, hogy erre eddig hogyhogy nem jött rá senki.

A válasz az evolúció természetéből következik. Minden új felfedezés akkor láthat napvilágot, ha arra megérik az emberiség. Ha megérett a hasznosítására, és képes élvezni az előnyeit. A barlanglakó ősember sem igen tudott volna mit kezdeni egy sportautóval.

Tudomásul kell venni a fejlődést, és képesnek kell lennünk mindig az eddig rendíthetetlennek vélt igazságok dogmatikus zártságán lazítani, s nyitottan hagyni, hogy maguktól, vagy a megkérdőjelezés, a gondolkodás, a fejlődés és tudatszintemelkedés által lelepleződjenek az elavult dolgok, s helyüket átvegyék a valódi, minket már jobban támogatni képes ismeretek.

Készen kell állnunk, késszé kell válnunk az új, a valódi tudás befogadására, de az alkalmazására is.

„Minden igazságot könnyű megérteni. Ezután a kérdés az, hogy hogy vajon egyénileg tudjuk-e az igazságot hasznosítani. Mert ha nem, akkor az érintett számára az nem ér többet a hazugságnál.”

Hamer nézőpontja tehát leváltja a biomedicinális szemléletet, ami abból állt eddig, hogy a betegség valami természetellenes, rosszindulatú, veszélyes és értelmetlen dolog, s a cél a mielőbbi megszüntetése.

Hamer doktor anatómiailag, biológiailag, tudományos hitelességgel világít rá arra, hogy a betegség nem más, mint az agyunk válasza egy érzelmi megrázkódtatásra, s az emberi faj túlélő programjának a része. Nélküle a test azonnal belepusztulna az érzelmi sokk okozta heves feszültségbe. A betegség tehát nem más, mint egy mentőöv, egy végső túlélési esély!

Hamer doktor a felfedezéseit 5 biológiai alaptörvényben foglalta össze.

Tudományosan akkor válik valami igazolttá és törvénnyé, ha megismételhető érvényű.

Az Új Germán Gyógytudomány 5 törvénye Európában páciensek tízezrein igazolódtak be, s vált orvosok, gyógyászok sokaságának közreműködésével tudományosan igazolttá is, mivel mindig egyértelműen és megismételhetőnek találták.  Fő lényege tehát, hogy az embert a gyógyítása, gyógyulása során nem csupán a testi szinten kell kezelni, hanem a test, a lélek és az agy együttes folyamatait kell figyelni, a kiváltó okot meg felismerni és feloldani. Az orvostudomány történetében most derült fény arra a forradalmi felfedezésre, hogy három szint, tényező összefüggéseiben szükséges  az embert vizsgálni, s a gyógyulásban, felépülésben gondolkodni: a lélek-agy-szervek hármasában. Hamer doktor által világossá vált, hogy a három szint folyamatai egyszerre és azonos ütemben zajlanak. Ha változás történik valamilyen szinten, az azt jelenti, hogy változik, szinkronban követi a másik két szint is. Ami a lélekben épp zajlik, az nyilvánul meg az agyban és a testben is. Minden elváltozás, ami nem baleset, sugárzás, természetellenes táplálkozás, vagy mérgezés hatására alakul ki, annak lefutása tehát az öt biológiai természettörvény szerint zajlik:

  1. alaptörvény: A rák vastörvénye – minden ún. megbetegedés elindítója, kiváltója egy konkrét feltételeknek megfelelő (komolynak érzett/drámai/felzaklató, váratlan, átmenetileg nincs megoldása, elszigetelten megélt, elfogadhatatlan/megütközés jellegű) érzelmi megrázkódtatás
  2. alaptörvény: minden betegség (természetes elváltozás) két szakaszból áll, ha sor kerül a biológiai konfliktus feloldására:  1. „hideg” konfliktus aktív szakasz:
  • (általános ún. vegetatív tünetekkel, pl. hideg végtagok, álmatlanság, étvágytalanság,
  • lelki tünetek: kényszeres gondolkodás a konfliktusról és megoldásáról, érzelmi kilengés, az illető nem tud megnyugodni)
  • agyi tünetek: a konfliktus bekövetkeztekor becsapódik és megjelenik egy céltábla szerű formáció az illetékes agyi relén
  • szervi tünetek: homogén, tömör szerveknél körkörös céltábla formáció az érintett szerven. Beindul a gyorsított alkalmazkodás: az agytörzs és a kisagy vezérelte szerven daganatképződés, velőállomány és kéregállomány vezérelte szerven sorvadás, fekélyesedés vagy funkciócsökkenés, funkciókimaradás (pl. motorikus bénulások, szenzoros érzéketlenség)
  1. ún. „meleg”, konfliktus megoldás utáni szakasz
  • általános, ún. vegetatív tünetek: meleg végtagok, hőemelkedés, lázas állapot, extra alvás-és pihenésigény, jó étvágy, vérnyomás csökkenése. Az epileptokrízisig ödémaképződés és duzzanat az érintett agyi relén és az általa vezérelt szerven, a korábban elsorvadt területek feltöltődnek. Az epileprokrízis után a B utószakasz elején az ödéma kiválasztásra kerül, ez az ún. pisilési szakasz
  • lelki tünetek: a kényszeres gondolkodás megszűnik, nagy megkönnyebbültség, lelki nyugalom, megnyugvás
  • agyi tünetek: a körkörös céltábla formáció az illetékes agyi relén  beödémásodik (az A utószakaszban), majd az ödémás gyűrűk fokozatosan eltűnnek
  • szervi tünetek: az agyi relé által vezérelt szerv beödémásodik (A utószakasz), majd az ödéma fokozatosan megszűnik (B utószakasz), az agytörzs és a kisagy vezérelte szerven a daganat gyulladás kíséretében az illetékes mikroorganizmusok igénybevételével elbontásra kerül. A velőállomány és a kéregállomány vezérelte szerven a sorvadás megáll, a helye folyadékkal feltöltésre kerül, az illetékes mikroorganizmusokkal a szövet regenerálódik.
  1. alaptörvény: a daganatok és rákkal egyenértékű megbetegedések egyedfejlődéstől függő ontogenetikus rendszere

Hamer doktor a kutatásai során megtalálta és feltérképezte az összefüggéseket a csíralemezek, az agy, a testi elváltozások és a hozzájuk tartozó érzelmi konfliktusok között teljes bizonyossággal. Megfejtette és megfelelően alátámasztotta a magyarázatait és felismerésit orvostudományi, egyedfejlődéstörténeti, embionális tudományos adatokkal: hogy az adott szövetek egyáltalán hogyan reagálhatnak konfliktusokra (milyen elváltozással, daganattal vagy sorvadással), valamint, hogy miért éppen az az érzelmi konfliktustartalom tud beindítani elváltozást

  1. alaptörvény: a mikrobák egyedfejlődéstől függő rendszere – a mikrobák a segítő társaink az agyunk szolgálatában. A mikroorganizmusok csak és kizárólag a konfliktus megoldás utáni szakaszában aktívak. Az agyunk vezérli őket. A gombák feladata a daganatok elbontása, a baktériumok a sorvadásokat, a vírusok a fekélyeket építik újjá. A mikroorganizmusok tehát nem kórokozók, hanem szövetségesek, fontos szerepet látnak el az emberi szervezet természetes úton történő átalakításához, regenerálásához, gyógyulásához. Feladatuk, céljuk, rendeltetésük, biológiai funkciójuk van: hogy életben tartsanak minket.
  2. alaptörvény: a megértés törvénye: a kétszakaszú megbetegedések biológia értelme nem más, mint hogy alkalmazkodni tudjunk egy konfliktushelyzethez.

„A „betegség” szigorú értelemben nem is létezik, csak értelmes, bio-logikus elváltozások vannak.”

Innen ered a biologika kifejezés. Az egészség és betegség fogalmai a hosszú idők során így kaptak egy teljesen új értelmet. 

„A természetet nem legyőzni, hanem megérteni kell.” /közmondás

Borza Zsuzsanna

Egészségfejlesztő Mentálhigiénés szakember
Life és Mindfulness Coach
Új Medicina Konzulens
Önismereti Mentor, Családállító

Tel: 20/590-46-36
e-mail: info@lelekmedicina.hu
web: www.lelekmedicina.hu
Helyszín: Lótuszvirág Önismereti Műhely: Bp. XI. Kanizsai út 26.

Önmagunkkal és másokkal való kapcsoltunk új szintjei

 
Üdv 2022, már vártunk! 🙏
Az Önmagunkkal és másokkal való kapcsoltunk új szintre fog emelkedni, minden ezt készítette elő az elmúlt években. Drasztikus átalakulásra volt szükség, ez kétségtelen. A Szeretet megélésének magasabb foka vár minket. Ehhez elengedhetetlen, hogy megtanuljunk egy őszintébb és valódibb kapcsolatot létesíteni Önmagunkkal. Nem fordulhatunk már el többé Önmagunktól, a Lelkünktől, az Érzéseinktől, nem farolhatunk ki többé a Tanulófolyamatainkból. Hihetetlen örömforrás a Lelkünkkel újra kapcsolódni, visszatalálni az Önszeretethez, és élni a tanulófolyamataink flow-ját!
Nem háríthatunk többé, nem kapaszkodhatunk már a felszínesség és tagadás „biztonságába”. Egy csodálatos folyamatos áramlás és fejlődés az Élet. ✨ Minden pillanat tartogat valami újat, ami mutatja az utat, tanít, emel, gyógyít. Mindent elénktesz az Élet, amire épp szükségünk van, s amitől többé válunk! ✨ Minden kérdésre van válasz, minden problémára van megoldás. Minden értünk van! Ideje a pesszimizmust, az önsajnálatot, a hárítást, az áldozatszerepet hátrahagyni. Mert mindez hatalmas önmegtagadás és önbecsapás valójában. A dolgokkal való szembenézés és a fejlődés szabotálása. Ints búcsút nekik, és az Új Évvel együtt üdvözöld az új hitrendszeredet, az önmagadba, a gondviselésbe és Nagy Rendbe vetett hitet, s az elköteleződést Önmagad és a fejlődésed felé. ✨
Mindehhez vannak vagy lesznek társaink az Úton. ✨ Idén kapcsolódjunk embertársainkkal őszintébben, s tisztábban, tisztább szándékkal. Kezdjük el a valódi és tiszta odafigyelést és odafordulást mások felé! ✨ A Szeretetkapcsolatban nincs alá-fölérendeltség, ahogy önzés sem. Nincs az, hogy ez de jó nekem a másikban, ezért elveszem ezt tőle! Őt szeresd, ne azt, amit kapsz tőle. Őt lásd, ne csak magadat, s azt, hogy te mit kaphatsz. Az sincs rendben, ha olyan áron kapcsolódsz, hogy közben elveszíted az önmagadra való figyelést. Egyszerre kell Önmagadnak is maradni, s látni, érezni őt is, majd haladni lépésenként ennek a tiszta figyelmében és élményében. ✨
Tűzd ki célul azt a fajta tiszta Önmagaddal való kapcsolódást, ami mellett másokkal is tudsz önzetlenül, s szeretettel kapcsolódni. Tűzd ki célul az odafigyelés és törődés magasabb szintjeit, az adás és kapás körforgásának csodaszép, kristálytiszta szentségét! ✨ Amikor nem úgy kapcsolódsz, hogy azt figyeled, hogy mit vehetnél el, hanem úgy, hogy jól vagy, mert a folyamatait elfogadó, a fejlődés áramlásában lévő egész vagy, s melletted egy másik embernek engeded, hogy a fényed rávetüljön, s egyben elfogadod az ő ragyogásának a fénysugarait.
Öleljen át Mindenkit az elfogadás, a szelídség, a kedvesség, a szeretet szépséges misztériuma, s öleljétek Egymást, s egymás Lelkét is a Szívetekkel!✨
 
Borza Zsuzsi
2022.01.01.

Rendben van, ha valami gondod van


Egy nézőpontból azt mondhatjuk, hogy nehéz évek ezek. Egy másik, vagy emögötti, efeletti nézőpontból meg azt, hogy kiemelkedő lehetőségeket nyújtanak ezek az évek a váratlan és néha drasztikus történésekkel, mindazzal a sok mindennel, ami külső és belső változásokra késztet minket, és visszanézve, vagy akár már most is hálásak leszünk, vagyunk mindenért.✨🙏
Ezt persze csak az érti meg, aki már felemelte a tekintetét, aki túllát a felszínen, mert tapasztalta már, érzi, és éli annak a hitét, hogy minden okkal, és mindenképpen az érdekünkben történik.
Az érdekünk meg a FEJLŐDÉS! A fejlődés egyúttal a földi létünk célja és értelme is, ideje ezt végre felfedezni, és kevesebb ellenállással áramlani vele .✨
Ha bármilyen gondod van most, ha bármivel küzdesz is, ez az jelenti, hogy az áramlásban vagy, és ez jó! ✨ Ez most a legfontosabb! ✨ Az önbecsapás és a hárítás a legrosszabb, amit most tehetsz. Ennél az is sokkal jobb, ha nem érted a dolgokat még, dühöngsz, vagy szorongsz, keresed a válaszokat a magad módján. ✨ Benne vagy a helyzetben. A lényeg a belső vágyad, hogy válaszokat kapj, válaszokat találj a kérdéseidre, a vágy, hogy jobban érezd magad, a vágy, hogy önmagadban felismerd az okokat, a vágy, hogy ezek keresztül valami újat élj és tapasztalj.✨🙏
Ha azt érzed, hogy veled minden rendben van, és neked biztosan nem kell változnod, biztos, hogy tévedsz, és nagy hárításban vagy. Egész életünkben, de most különösen erőteljes folyamatok zajlanak mindenkiben, ez alól senki sem kivétel. Folyamatok, vagyis változol és még fogsz is. Egy életen át és még toább. 
A legnehezebb, s egyben legfontosabb dolgokat most tanuljuk! ✨🙏 Aki ezt nem észleli, az azt jelenti, hogy nem figyel magára, nem akar látni, hallani, hárít, vagyis hazudik. Talán érzitek, nem arra buzdítok mindenkit, hogy egy halom problémát találjon önmagában, az életében, és erre legyen büszke. A probléma – és traumafókusz ideje lejárt! Én arról beszélek, hogy a hárítás ideje is lejárt. Kollektíven az emberi lelkek és szívek nyitásnak az ideje jön el. ✨ És ebbe már nem fér bele a (felelősség)hárítás! Ne fordítsd el tehát a figyelmed önmagad elől, az érzelmeid elől, a tanulófolyamataid felől. Biztosan vannak, mert ember vagy! ✨ Nem baj, ha nem látod át őket, ha nem vagy mindenre még tudatos. Nem baj, ha nincs még stabil tengelyed, megfelelő eszköztárad, esetleg bizonytalan vagy és kétségbeesett. A tekintetedet fordítsd a problémáid, a feloldatlan élethelyzeteid, vagy a benned dúló érzelmek és gondolatok felé. Csak kezdj el kapcsolódni végre Magaddal! ✨🙏 Légy jelen, fogadd el, ami van, s érezz bármit.  Ez már maga a lépés előre! ✨Akármit is érzel, az te vagy, és most ez rendben van! ❤️ Ne bántsd magad! Az előrenéző tekinteted és annak az elfogadása, ami épp benned és körülötted van, már kinyitja a kaput a fejlődés felé. ✨ És aztán minden újabb lépés megérkezik majd, és összeáll minden. Fogod látni, hogy mi kell ahhoz, hogy a dolgok megoldódjanak. Fogod érezni, hogy miben, és hogyan kell fejlődnöd ehhez, vagy mit kell ezért megtenned. Bízz ebben! ✨🙏 Nézz a Fény felé, s az visszaragyog majd Rád! ✨🙏
Nem kell tehát rendben lenned. Nem kell tökéletesnek lenned. Nem kell megfelelned semminek és senkinek. Csak felvenned a valódi kapcsolatot Önmagaddal! ✨🙏❤️ Többek között ezt tanuljuk most. ✨🙏
Ember vagy, aki a fejlődése folyamatában tart valahol. Mindenki egyedi úton jár, és ezt tiszteld magadban és másban.Légy büszke magadra, s szeresd magad, akárhol is tartsz az önismereti utadon. Légy büszke arra, hogy mersz előre tekinteni az ismeretlenbe!✨😇❤️ 

Borza Zsuzsanna, 2021.12.30.

Tengelyben maradni

Számos üzenetet vagy levelet kapok mostanában tőletek, hogy nagyon nehezen élitek meg ezt az időszakot, és hogy gyengül az erőtök, kitartásotok. Még olyanok is így érzik, akik eddig bármeddig kitartottak. Percenként zúdul ránk egy újabb hír, ami félelmet kelt, nyomást gyakorol, s gyengít. Viszi az erőt, az energiát, az életkedvet.
Tudom, hogy mindaz, ami zajlik, sok. Embertpróbáló valóban. De szükséges! 🙏 Mi, emberek akartuk, teremtettük, mert az emberiség, ha nem is látszik, de fejlődésre szomjazik. Kihívások nélkül meg nincs fejlődés. Nincs semmi, ami ne lenne rendben épp akkor és úgy, ahogy van. ✨🙏 Nagyon fontos időszak ez, óriási lehetőség! 🙏 Pont most ne veszítsétek el a hiteteket! 
Pont most nem szabad engedni a külvilág befolyásolásának, manipulációjának, és önmagatokon belül az egó félelemkeltő gondolatainak sem. Tudom, hogy sokat dolgoztatok már magatokon, vannak céljaitok és egy vágy bennetek, hogy milyennek szeretnétek látni az emberiség jövőjét. Épp ezért okozhat különösen nagy csalódást és kihívást a jelen időszak. De ha egy szemernyi áldozatszerep is bennetek maradt korábbról, akkor ez most kibukik, és összeomlásként, lehangoltságként, céltalanságként, elveszettség érzéseként jelenik meg bennetek álruhában. Mert ez mind illúzió! Csak az elme játéka. Vedd észre ezt azzal együtt, hogy még mindig nem szereted elég jól magad, és még mindig hajlamos vagy visszalépni, s nem beleállni teljesen az adott feladatba és a teljes felelősségvállalásba. Eljött az idő, hogy már nem elég a 80%-os felelősségvállalás. Egy igazán tudatos és fejlett ember vállalja a 100%-ot! Ne omolj tehát össze, hanem hozd össze még azt a hiányzó 20%-ot! ✨🙏
Ha most ezt meg tudod tenni, örök életedre elvehetetlen erő és hit birtokosa leszel. 🙏Olyan erő birtokosa, akik innentől minden éles helyzetben élni tud az erőforrásaival, a tudásával az igazságérzetével, a belső hanggal való összekapcsolódás általi vezettetésével, az intuíciójával. Most kell igazán megmutatni, hogy az igazság ideát, bennünk, velünk, s nem odaát van, és hogy történjen bármi, egy belül megerősödött, önmagában, s a gondviselésben, az élet igaz természetében és rendjében, az univerzumban működő törvényszerűségekben hívő ember rendíthetetlen és megállíthatatlan. 😊💪 Mint egy Jedi. Aki a Szeretet, s így Ő a valódi Erő birtokosa. ❤️ 

Borza Zsuzsanna 2021.12.12.

Mit tehetsz, hogy szeressenek?

Legközpontibb vágyunk, hogy szeretve legyünk. Már a fogantatásunk pillanatától a létünk alapszükséglete ez: hogy elvárások nélkül, gyengéd szeretettel forduljanak felénk. Hogy óvjanak, támogassanak minket, s hogy higgyenek bennünk annyira, hogy magabiztos felnőttekké válhassunk egyszer.

Hogy hová torzult a szeretetről alkotott képünk, s így a kapcsolatunk vele, nehéz meghatározni. Az elme és a szív arányai megborultak, új időket élünk. A szeretet iránti vágyunk tisztasága valójában sokszor megkérdőjelezhető. Szinte mindig függőségek állnak mögötte a személy valódi önismeretének, önszeretetének és belső erejének a hiánya miatt.

Így történt, hogy a mai kor emberének racionális gondolkodása és összefüggésrendszere alapján akkor vagyok egyre szerethetőbb, ha egyre jobb vagyok. Egyre szebb, kedvesebb, tökéletesebb. Ha mindig jól vagyok és rendben vagyok. Ha nincsenek gondjaim és problémáim.

Ez az egyik legnagyobb és legszomorúbb tévedés manapság. A hamisság és a felszínes logika világát éljük, amikor az elme kreálja a valóságunkat. Az elme pedig nem megy a mélyre, a lélek rejtelmeinek labirintusának nehézkes bebarangolását kihagyva gyors és látszólag fájdalommentes ötletekkel rukkol inkább elő. Nem akar alászállni, mert az félelmetes és nehéz. Érzi, hogy sok minden van ott, aminek a felismerése mindent megváltoztatna. A változáshoz meg erő és bátorság kell, és az „a lelkizés a gyengék műfaja”, vagy „a múlton rágódni felesleges” valójában a „ha hibát találok magamban, vagy mások bennem, nem fognak szeretni” rettegésében élünk, s próbáljuk bármi áron megakadályozni, hogy lelepleződjünk. A tökéletesség illúziójának a csapdájában élünk, mert rettegünk a valóságtól. Így pedig a hőn áhított szeretet nem fog tudni elérni minket.

Mint mikor egy csigát megérintesz, s erre ő azonnal bemenekül a házába védelmet remélve, ez történik velünk, mikor a valódi érzéseink elől menekülve bezárkózunk a lelki börtönünkbe.

A valódi érzéseink felismerését és megélését nem tanította nekünk senki, nincs rá mintánk se. A sérüléseink így be nem gyógyulva tátonganak tovább, s a vérzést újabb és újabb álarcokkal takarjuk el az időt húzva. Még több intelligenciával, még több elmés reakcióval, még több diplomával, még szebb autóval, még menőbb élettel.

De az igazság mindig a felszínre tör. Így csak idő kérdése, hogy mikor borul minden, s történik valami olyan, ami megroppantja ezt a betongépezetet. A felépített falak okozta sivár, érzelemmentes élet nincs következmények nélkül. Az Élet tesz róla, hogy belásd: valami nem jó. Valami fáj. A szeretet hiánya. Amit kívülről remélünk, de nem jön.

Mert a csigaházadba zárva lehetsz te a legokosabb és legtörtetőbb, legszebben csillogó, nem fér hozzád senki, zárva vagy. Merj hibázni, és megnyílik valami! Mert őszinte lenni! Vállald fel, ami van! Beszélj! Ne titkolózz! Merj sebezhető lenni azáltal, hogy kezded felvállalni önmagad úgy, ahogy vagy, s a falaid is le fognak ezzel együtt omlani.

A hazugság építette a falakat, így az Igazság fogja csak tudni őket lerombolni. Merj igaz lenni, merj őszinte lenni…

– Mert csak akkor tudnak szeretni, ha nincs bezárva a szíved! –

Ha leszámolsz az erőlködéssel és a játszmákkal, s az önismeret és önelfogadás rögös útján elindulva elszántan végigjárod a lelked labirintusát, csak akkor lelsz majd rá arra, amire mindig is vágytál. Minden kis kanyarban vár majd rád valami meglepés, meglátod: olyan katartikus tanítások, amiknek ha ráérzel az ízére, soha többet nem fogod választani a látszatéleted kongó ürességét. És a szeretetnek már nem a koldusa leszel többé, hanem a tisztán megélője. És ezt nem veheti el már tőled senki. Minden mást igen…

Borza Zsuzsanna

Bp. 2020.07.30.

Stresszoldó, támogató Kezelés Nőknek

A női minőség misztériuma régóta sokak, különösen a mai kor embere számára egyfajta távoli, megfejthetetlen, titkos, a beavatatlanok számára elérhetetlen állapotot jelent.

A mai kor kulturális, szociális, társadalmi jellegzetességei miatt nem könnyű a nőknek önmagukban, önmagukból felidézni azt az ősi szakrális női minőséget, ami ma már csak épphogy csak pislákol, vagy csak pillanatokra mutatja meg magát. A nők az érzékeny, befogadó, lágy minőségüket kényszerből, vagy a traumáikból, sérüléseikből, akár rossz mintáikból fakadóan hátrahagyva átálltak egy férfiasabb üzemmódra: sokszor több ember helyett is dolgoznak, egyedül nevelnek fel gyermekeket, menedzselnek, irányítanak, kontrollálnak, kiáramlanak.

A férfiak viszont, ahogy régen is, továbbra is minden sejtjükkel igénylik és szomjazzák a finom, tiszta, gyengéd női minőséget, s remélik a régi rend visszaállását, amikor is ők lehettek a férfiak, és mellettük a nők nők voltak. Ma már a férfias nők mellett frusztáltakká és boldogtalanná válnak, s a szép kibontakozásuk és felemelkedésük, trónra kerülésük helyett leszegett fejjel megértést remélve bandukolnak magányosan sokszor még párkapcsolatban is.

Bizony,  a mai kor nőjének nincsenek már mintái, emellett igencsak felszaporodtak a lelki, érzelmi elakadásai, így megszokta, hogy túl kell teljesítenie mindenkit, hogy talpon maradjon, megszokta, hogy irányítania kell, különben őt fogják, megszokta, hogy támadnia kell, különben neki esik baja. Sok a félelem mindkét nemben, s a bizalom és az egyensúly elveszett.

A klasszikus férfi-női szerepek felborultak, az ősi női és férfi energiák drasztikusan megváltoztak, így a két nem közti dinamika is.  Ennek mindkét nem az elszenvedője.

A kiutat sürgősen meg kell találni, s ennek a kulcsa elsősorban a Nő-ben van. Az önismereti munka mindkét nem számára egy vállalt, s bejárandó, kikerülhetetlen út, de a nőnek a nőiségéből fakadóan sokkal több lehetősége és sokkal nagyobb eszköztára van ehhez. A jobb agyféltekéjének a dominanciája, és az ebből fakaró érzelmesebb, intuitívabb, kreatívabb lénye könnyebben talál rá arra a transzformatív útra, ami végül mindkét nemet átsegíti majd a holtpontokon, s haladhat együtt az egyensúly felé.

A kezelés során egy rövid, de mély feltáró, oldó beszélgetés után egy olyan energetikai kezelés következik, ami a metamorf masszázs elemein alapszik, de annál több, egy olyan mély állapotba viszi vissza a Nő-t, amit már rég elfelejtett, de az emlékezés végre vissza tudja őt hozni abba az állapotba, amiben könnyen rálép az Útjára, s bontja ki a benne rejlő ősi női szakrális energiáit.

A kezelés ruhában történik, a talp és a fejbőr speciális, lány érintésével összeköttetést lehet hozni a lélek mély tartalmaival, a tudatalattival, és a benne rejlő elakadásokat, fájó emlékeket, a női minőség tiszta megéléseinek akadályait a tanulságait integrálva elengedni, hátrahagyni vagyunk képesek. Ha a minket beárnyékoló hájak elillannak, előbújik az eredetileg bennünk rejlő csoda, a NŐ.  A maga ősi bölcsességével, szelíd, de megtartó, támogató erejével, türelmével, lágyságával, gyengédségével, tiszta érzéseivel. Visszatér a bizalom és így az egyensúly. Újra áramlik a Szeretet.

Koronavírus, a Tanítónk – hogyan hozd ki most magadból a legtöbbet

Elkerülhetetlenül mindannyiunkat érint ez a kialakult helyzet. Az egész emberiség egy újabb kihívás közepén találta magát pillanatok alatt. A többség a sok változás és a pánik bénultságában vergődik mozdulatlanul, míg néhányan a belső figyelemre és egyensúlymegtartásra koncentrálva próbálnak a bizalom állapotában maradni. Kihívás van most bőven, hiszen sok minden megváltozott most az életünkben. Korlátozva van a szabadságunk, bezártságérzetünk van, sokan elvesztették részben, vagy egészben a munkájukat, megélhetésüket, így szembe kell nézniük ilyen jellegű félelmekkel és aggodalmakkal is. Sokan félnek tőle, hogy betegek lesznek, vagy hogy a szerettük lesz beteg. A gyerekek nem járnak iskolába, otthon tanulnak, a szülőkkel együtt otthon töltik a napokat. Rengeteg a változás az életünkben, és hosszabb távon is még sok más előre vetíthető. A legkevesebb, hogy zavarban vagyunk ettől a sok változástól. Sokan egész pontosan úgy élik meg ezt most, mintha kihúzták volna a lábuk alól a talajt.

A legtöbb változás egyfajta gyászfolyamatot generál bennünk, és kétségtelen, hogy sok mindent veszítünk épp el: a biztonságérzetünket, az életterünk határait, amiről fentről jövő utasításra, vagy önként mondunk le, az életünk feletti kontrollt, irányítást. A megszokott fizikai szociális kapcsolódásainkat, a megélhetésünket, a hobbijainkat, sok mindent, ami feltöltött, de minimum mindazt, amit eddig megszoktunk: hogy munkába járunk, hogy valakik vagyunk valahol a világban, egy munkahelyen, aki valakikhez képest valamilyen pozíciót tölt be, a rendet, struktúrát, hogy én itt, a gyermekem ott, a párom amott, majd este egyesülünk egy családként, pénzt keresek, abból kijövünk, tudom, hogy mi vár rám, hogy mi van ma, és nagyjából mi várható holnap. Elvesztettük a kiszámíthatóságot, a jövőképet, ami biztonságot nyújtott. Ma már ott tartunk, hogy azt sem tudjuk, hogy holnap mi lesz, milyen intézkedések lépnek életbe, milyen változásokat generál a folyamat, nem hogy később. Elvesztettük az életünk kialakult, s megszokott struktúrájának és a ránk aggatott címkéknek a biztonságát. Talán nem véletlenül. Talán mindez jót fog tenni nekünk. Talán mindezt az emberiség magának teremtette, mert fejlődnie muszáj, és akár akar is, és igenis felébredni. Tudnotok kell, akinek a fent felsorolt dolgok biztonságot jelentettek, az az ego, az elme. Vagyis, ha mindezt most elveszítjük kollektíven, akkor az azt jelenti, hogy az emberiség a szívének kinyitására kényszerül, avagy áll készen, s az elmealapú működést szív-és hitalapúra lecserélheti végre. Óriási hitpróbában vagyunk most. A bizonytalanság közepén kell tudnunk a középpontunkban maradni, és nem félni. Ez nem könnyű. Folyamatos belső munkát igényel. Aki már eddig is dolgozott magán, könnyebb helyzetben van, aki csak most kezdi, neki most igen nehéz. Mert sokan hozzá vannak szokva a korábbi kapaszkodókhoz. De ezek most nincsenek. Nem is voltak valódiak valójában sosem. És erre kell most mindannyiunknak ráébredni. Hogy mi az, ami valós, és mi nem. Hogy valójában mi a fontos és mi nem. Minek van értelme, minek nincs. Mi a szeretet, és mi nem. Felbomlott az életünk eddigi struktúrája, hogy egy új vehesse át a helyét. Egy letisztultabb, valódi értékrenden alapuló élet létrehozására s a valódi, belső erőforrásaink ráébredésére van most lehetőségünk tehát. Éljünk vele!

Mit tehetünk most?

  • ÍRJ LISTÁT AZ ÉRZÉSEIDRŐL! – AZ ÉRZELMEK FELISMERÉSE ÉS ELFOGADÁSA

Ismerd fel az érzéseidet, legfőképpen a félelmeidet. Minden, amire tudatossá válunk, amit a lelkünk mélyéről feljebb hozzunk a tudatalattiból, az már kezelhetővé, egyre kezelhetőbbé válik a számunkra, s nem ő irányít minket, hanem mi őt. Ha eljön az ideje, szabadon el is tudjuk engedni. Írj egy listát tehát, amiben kiírod magadból az érzéseidet. Az eredendő tiszta szív állapotát életünk során a negatív tapasztalok, s azok által a bennünk rekedt negatív érzések gátolják. Ne félj tehát leírni a negatív dolgokat. Ezzel nem mélyíted a problémát, hanem épp megoldod azáltal, hogy elismered és szembenézel vele. A belső szabadságod, s a szíved útjában álló dolgokat takarítod ki vele, ezért vágj bele bátran! Az érzelmek kiírása egy jól bevált terápiás módszer, sokan alkalmazzák, alkalmaztatják, mert nagyon eredményes. Tehát pl.:

„Szorongok, mert nem tudom, hogy mit hoz a jövő. Félek, hogy elkapom ezt a vírust. Félek, hogy megszűnik a munkám, és akkor nem lesz pénzem eltartani magamat és a családomat. Fojtogat ez a bezártság, nem bírom. Hiányzik az anyukám, de nem mehetek át hozzá. Tehetetlennek érzem magam. Nem tudom, hogy ki vagyok most. Kezdem elveszíteni önmagamat a korábbi paraméterek nélkül. Nem tudom, hogy mit tegyek most.” Fogadd el ezeket az érzéseket. Hagyd, hogy legyenek. Nincs semmi baj.

  • MENJ MÉLYEBBRE, HOGY SZABAD LEHESS!

A fenti feladat minden pontján merengj tovább. Nézz befelé, és figyeld meg, hogy mit érzel, mi jön még onnan fel. Tedd még tudatosabbá az érzelmed felismerését, és még mélyebbről próbáld felhozni. Pl. „Fojtogat a bezártság.” Rendben. Figyelj befelé, mi jut még erről eszedben, van-e ottmég valami benned, amihez képest ez a mostani érzés csak a felszín, csak a jéghegy csúcsa, és bizony, van alatta a mélyben egy sokkal nagyobb, ami feloldásra vár. „Igen, már emlékszem, gyerekkoromban egyszer, amikor rossz voltam, büntetésből az apukám bezárt a sufniba, és én órákig sírtam ott egyedül. Nagyon rossz volt. Féltem, hogy ott felejtenek, és sosem jövök ki onnan.” Engedd, hogy feljöjjön, ami ott van. Ami ott maradt még. Nagyszerű, most tedd egymás mellé a mostani szorongásodat, amit a kijárási korlátozás, vagy eleve az a helyzet szül, hogy most otthon kell maradni, és tedd mellé ezt a korábbi emléket. Fogadd el a jelenlegi és a múltbéli érzésedet is. Valamiért, okkal megtörtént mindkettő. Ha már ezt el tudod fogadni, elindul az oldódás, és a gyógyulás.

  • MENJ MÉG MÉLYEBBRE, MENNI FOG!

A korábbi példát folytatva: Fojtogat a bezártság most. Ennél mélyebben rábukkantál a sufnis bezártságod emlékére. Tűzz ki egy célt, hogy ha van még itt még ennél is mélyebben, akkor jöjjön. Készen állsz, hogy szembenézz vele itt és most, s hogy útjára engedd. Próbálj ne gondolkodni, csak engedni, hogy nyíljon a lélek, nyíljon az emlékezés. És egyszer csak, lehet, hogy beugrik egy felismerés, egy gyermekkori, vagy magzatkori emlék, amit most a jelenlegi helyzet bezártsága kiváltó konfliktusként a felszínre hozott. Talán eszedbe jut, hogy már a születésed utáni ott volt a bezártság érzése benned, amikor inkubátorba tettek, vagy feldereng egy-két álmod, ami a magzati korod sérüléseire, félelmeire ad magyarázatot. Engedd, hogy mint egy nagy kirakós, mozaik, jöjjenek a felszínre a darabkák, szeretettel fogadd őket, illeszt őket egymás mellé, s hagyd, hogy ez gyógyítson. Az akkori kislányt, kisfiút és a helyzetet öleld meg szeretettel, add meg magadnak a biztonságérzetet, ami akkor nem volt, elveszett, és az élet azóta is újra-és újra emlékeztet erre, hogy ez a seb végleg begyógyuljon. Használhatod közben a jól bevált Ho’oponopono mantrát, miközben a feljött témán dolgozol magadban: “Sajnálom, Kérlek, bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek!”

  • A TANÍTÁSOKAT FELISMERNI – BŐVÍTSD KI A LISTÁDAT!

Bár sokan erre helyezik a legkevesebb hangsúlyt, ez a legfontosabb rész. Nem elég felismerni a múltunk fájó elemeit. Amíg nem ismerjük fel a lelkünket emelő benne rejlő tanításokat, és nem integráljuk ezeket magunkba megújulva, minden erőfeszítésünk ellenére az önismereti munkánk nem éri el a célját, s mindez csak a múltban való lehúzó tapicskolás marad.

Ha tehát megvan a listád az érzéseidről, és már túl vagy azon, hogy felismerted, tudatosítottad, elfogadtad őket, készíts mellé egy másikat arról, hogy mindez most mire késztet, mire tanít téged. Menni fog, hidd el! A korábbi példát befejezve: A bezártságláncolat tanítása lehet például: képessé válni biztonságban érezni magad akkor is, ha fizikailag korlátozva vagy. Nem engedni, hogy a fizikai bezártság zárja a lelked. Felismerni, hogy a lelked szabadsága elvehetetlen és örök. Tudni megállni, hogy az egó éljen a helyzettel, s félelmet generáljon, helyette elérni, hogy a szív és a hit győzedelmeskedjen. Minden rendben. Most be vagyok zárva, de úgyis kiengednek. Addig elvagyok magammal. Jó magammal lenni. Magammal tulajdonképpen a legjobb lenni. Így is szabad vagyok. Szeretem magam.

Más példa:

Félek, hogy elveszítem az állásomat, hogy fogok így megélni? – Amire tanít – Gondviselésbe vetett bizalom: bízni abban, hogy minden, így ez a helyzet is értem van, és hogy minden rendben lesz. Egy feladatom van most, nem ellenállni a változásnak, hanem a középpontomban maradva megfigyelőként benne lenni, és meglátni, hogy milyen belső változásra késztet ez engem. Esetleg már eleve régóta nem elég ki a munkám? Többe vagyok képes? Talán jobb is lenne, ha mást csinálnék? Végtére is, miért pocsékoljam el az Életemet olyanra, amit nem szeretek? Talán követem a szüleim mintáját…, őket is csak bedarálta mókuskerék. De valójában a szívük szavát követték? Hm, nem. Rossz ezt látni. Én máshogy szeretnék élni! A belsőmre figyelve a szívem szavát követve szeretnék az lenni, aki őszintén lenni akarok, és olyan munkát végezni, ami igazán én vagyok! Ami feltölt, ami örömmel tölt el, ami az életfeladatom elemévé tud válni. De jó! Rendben, akkor hagyom, hogy legyen úgy, ahogy lennie kell. Cselekvő maradok, de elengedem a görcsös irányítást.

Számos dologra rájöhetsz most. Lehet, hogy a jelened, vagy a múltad emlékei most a megbocsájtásra fognak tanítani, vagy az elfogadásra, vagy arra, hogy a jövőben legyen bátorságod a saját árnyoldaladdal szembenézni, s nem mindig másokat hibáztatni. Talán arra fogsz rájönni, hogy eljött az ideje, hogy vállad a felelősséget a tetteidért. Talán végre elköteleződsz itt és most a fejlődés felé.

  • ÍRJ EGY LISTÁT AZOKRÓL?A MIKET MOST EL SZERETNÉL ENGEDNI Pl. halálfélelmet, szorongást, befolyásolhatóságot, lustaságot, önzést, korlátokat, blokkokat, függőségeket
  •  ÍRJ EGY LISTÁT ARRÓL, AMIT MEG KIALAKÍTANI, MAGADHOZ VENNI SZERETNÉL MOST Pl. Szeretetet, Lelki Békét, Nyitottságot, Motivációt, Életörömöt, Kitartást, Kreativitást, Szenvedélyt, Bizalmat, Belső Erőt
  • LÉGY AZ ELFOGADÁS ÉS A NYUGALOM ÁLLAPOTÁBAN!

Tudom, hogy nem könnyű, de csak légy ebben a helyzetben, s légy türelmes. Minden ki fog rajzolódni hamarosan: hogy mit hoz ez a számodra, hogy mire tanít. Mit kell általa elengedned önmagadon belül, vagy kívül, és milyen új értékek, s cselekedetek mentél kell folytatnod az életedet. Jó, hogy ha szeretnéd megérteni, és szeretnél válaszokat, de itt is engedd el a görcsösséget. Az elme sürget, ő feszít belül. Keresd a középpontodat és figyelj. Így előbb meglesznek a válaszok és útmutatások, mint ha félelemből cselekszel és kikövetelni próbálod idő előtt a dolgokat. Minden ki fog rajzolódni, s a te érdekedben úgy alakulni, ahogy a legjobb. Bízz ebben, és maradj nyugodt! Bízz a Gondviselésben!

  • TISZTELD MAGAD ÉS A FEJLŐDÉSI FOLYAMATODAT!

Ha tudatosítottad ezt eddig, ha nem: azért vagyunk itt a Földön, hogy fejlődjünk. És most egy komoly fejlődési folyamatban vagyunk most mindannyian. Légy türelmes magaddal és másokkal. A jelentől visszafelé gondold át egy kicsit az életedet, és fogalmazd meg, eddig mikre tanított az élet. Ha sikerül ezeket egyre részletesebben látnod, most, ebben a helyzetben is könnyebben megjönnek majd a kérdéseidre a válaszok, s válik érthetővé a számodra, hogy mit kell most megtanulnod, s mi a tennivalód.

  • TISZTELD A TESTEDET ÉS TÁPLÁLD ŐT EGÉSZSÉGES DOLGOKKAL

Egyél finomakat, legyen benne sok zöldség és gyümölcs. Vigyél be a szervezetedbe sok C vitamint (többezer mg/nap), a szervezetünknek arra van a legnagyobb szüksége most. Ha táplálkozás útján keveset tudsz bevinni, fogyaszd aszkorbinsav formájában vízben feloldva. Más vitaminok (D, B, E) és nyomelemek is hasznosak lehetnek most, ideje elővenni a spájzban lapuló, eddig ki nem bontott csodáinkat. Vitaminok, gyógyteák, illóolajok, mindezekért hálás lesz most is és máskor is a szervezeted.

Amennyire lehetséges, legyél sokat a friss levegőn, vagy szellőztess minél többet. Lélelegzz tudatosabban. Végezz légzőgyakorlatokat.

  • ÖSSZPONTOSÍTS – FEJLŐDJ!

Végezd el a napi gyakorlati tennivalóidat, és a fennmaradó idődben összpontosíts magadra és a belső folyamataidra. Váljon ez szokásoddá! Jusson mindig eszedbe, hogy ez az időszak egy óriást transzformációs lehetőség, hatalmas megújulási lehetőség lakozik benne. Ne vesztegesd tehát az időt. Ne erőlködj, de fordítsd aktívan a figyelmedet a fejlődésre.

  • FIGYELJ BEFELÉ – MEDITÁLJ!

A befelé figyelést, a lelked mélyén rejlő dolgok felismerését, feltárását, feloldását, és a belső egyensúly kialakítását nagyban segíti, ha az elmét kikapcsoló állapotokat gyakorlod, pl. meditálsz. Zenét hallgatva, vagy csak csendben az erkélyeden ülve, vagy egy fa tövében. Meditáció az is, amikor alkotsz, és az alkotás örömének flow állapotában áramlasz. Meditáció lehet az is, amikor az erdőben sétálva, vagy futás közben kikapcsolnak a gondolatok, és csak te maradsz és a természet. Meditáció az is, amikor szeretettel épp vacsorát főzöl a családodnak, és elmerülsz az ízek és szagok világában. Sokan óckodnak a meditációtól, miközben számtalanszor meditálnak valójában, csak nem a megszokott módon. Találd meg azt, ahogy neked ez jól esik. Majd közeledj a klasszikus mód felé türelemmel.

  • TÖLTSD MAGAD, EMELD A REZGÉSEDET!

Ahhoz, hogy minél kevesebb félelem férkőzzön be az Életedbe, s hogy minél inkább a belső nyugalom állapotában nyitott szívvel, s teremtőként tudj élni, minden nap fordíts figyelmet arra, hogy emeld a rezgésedet. Légy az öröm és hála pillanatában minél többet. Fókuszálj a jó dolgokra. Örülj annak, ami van, és annak is örülj, ami nincs. Minden jó így, nincs mitől félni. Amíg félsz, elmulasztod azt, amiért itt vagy: hogy ÉLJ, ÉS SZERESS!

Csökkentsd a stresszt, amennyire lehet! Tájékozódj, de az egyértelműen nem tényeken alapuló, manipulatív, pánikkeltő hírekre, írásokra, cikkekre mondj nemet!

Hallgass lélekemelő zenéket, énekelj, táncolj!

Lélegezz mélyeket!

Mondd ki, vagy írd le, amit érzel!

Alkoss!

Légy pozitív!

Légy kedves!

  • NYISD MEG A SZÍVED ÉS SZERESS!

Fizikailag távolabb kerültek tőlünk az emberek, de ismerd fel, hogy ez mekkora lehetőség, hogy valójában most kerüljenek közel. Hívd fel most azokat, akiket szeretsz, de ezelőtt nem volt rá időd, vagy nem jött, hogy tápláld a kapcsolatot, mert beszippantott az örvény, amiből nem láttál ki. Nyisd meg a szíved, és kapcsolódj szeretettel az emberekhez. A szüleidhez, a gyermekeidhez, a párodhoz, a szomszédodhoz, az idegenekhez az utcán. EGYEK vagyunk, értsd meg! Érezd meg, hogy ha őket szereted, olyan, mintha magadat szeretnéd. Nyisd meg magad most mindenkinek! Légy türelmesebb, empatikusabb mindenkivel most és a jövőben. Légy együttérző, és lásd be, mindenki a saját tanulófolyamataival bíbelődik. Ne ítélkezz a jövőben annyit. Légy inkább segítőkész. Tanulj meg bizonyos dolgokon felülemelkedni, vagy elengedni. Panaszkodj, és dühöngj kevesebbet, vagy semennyit, helyette a felismerésekre, a megértésre és megoldásra fókuszálj. Ahogy egyre tudatosabbá válsz fogsz rájönni arra, hogy MINDEN MÖGÖTT SZERETET VAN!

  • AMI MOST A LEGFONTOSABB: SZERESD MAGAD!

Amire a leginkább tanít most minket a helyzet, az önmagunk szeretete. Talán észre se vettük, de nem is foglalkoztunk eddig ezzel, s elment úgy mellettünk az élet, hogy csak a feladatainkra koncentráltunk, s valójában nem magunkra. Csak a szerepeinkre koncentráltunk, de nem arra, hogy én ki vagyok mögötte. Én valójában nem az vagyok, aki itt és itt dolgozik, ez és ez a munkája, neki és neki az anyukája, neki meg a párja. Ki vagyok én, ha nem ezek a szerepek? Na, ezekre kell most mindenkinek rájönni, s felfedeznie a valódi önmagát, valódi tulajdonságait, értékeit, motivációt, vágyait, életfaladatát. Továbbra is egy társadalom, egy munkahely, egy család tagjai maradunk, de eközben végre a méltó helyünkre kell emelnünk magunkat ebben a szűkebb-tágabb környezetben: az első helye! Sok hagymahéj rakódott ránk az idők során, amik eltakarták előlünk az énünk valóságát. Ez az időszak ebben is segít, a társadalomban betöltött szerepeinken túlmutató értékeinket fogjuk tudni megtalálni most, ha ügyesek vagyunk. Az álarcaink nélkül is képessé válhatunk most lenni valakik, a valódi önmagunk lenni végre félelem és megfelelés nélkül. Az önszeretet lehetősége nyílik meg most. Nyisd ki ezt az ajtót hát, és lépj be!

Próbáld megfogalmazni, hogy ki is vagy valójában. Akárhány éves is vagy, eljött az ideje, hogy megismerd, és megszeresd magad.

  • TŰZZ KI RÖVIDTÁVÚ ÉS HOSSZÚTÁVÚ ÚJ CÉLOKAT

Nem baj, ha nehezen megy, vagy ha csak a rövidtávú célok kitűzéséig jutsz. De próbáld meg!

Rövid távú cél pl.: nem tudom, hogy meddig tart ez a dolog a világban, de addig is, azt az időt, amit most megspórolok az utazással, vagy egyéb rohangálással, vagy az az idő, ami most felszabadul a munkám csökkenése, vagy elvesztése miatt értékes dolgokra fordítom, pl: nyelvet tanulok, elolvasok néhány klassz könyvet, amire eddig nem volt időm, kertészkedem, rendet rakok a lakásban, selejtezem, elmegyek önkéntesnek egy időre. Végre elkezdek pl. zenét tanulni, vagy belevágyok egy új hobbiba. Több minőségi időt töltök a velem élőkkel, akikkel meg most nem tudok találkozni, velük többször beszélgetek telefonon, mint eddig. Főzök finomakat, kipróbálok új recepteket. Végre megcsinálom a kertkaput. Akár minden reggel is írhatsz egy aznapi tervet, amit meg szeretnél csinálni, hogy támpontokat adj magadnak.

Hosszútávú célok, pl. több minőségi emberi kapcsolat, boldog párkapcsolat, család, gyerekek, családi ház fehér kerítéssel kiskutyával. Több minőségi időt nem csak a szeretteimmel, de önmagammal, s nem hagyom, hogy a feladataim elszakítsanak önmagamtól. Többet ápolom a jövőben a bennem lévő valódi erőforrásokat: a szeretetet, a hitet, az isteni teremtő részemet. Több időt fogok eltölteni a szeretet és öröm állapotában, mint ezelőtt úgy, hogy olyan emberekkel töltöm az időmet, akik emelnek, szeretnek, vagy olyan dolgokat teszek, amit építenek, fejlesztenek, emelnek.

A lényeges dolgokat helyezem előtérbe, a lényegteleneket háttérbe. Ügyesebben fogom ezeket felismerni, s priorizálni. Szeretném önmagamat jobban megismerni és megszeretni. Az életfeladatomat felismerni, és élni. Kialakítani egy belső egyensúlyi állapotot, ahogy a földi létemet örömmel és aktívan, a fejlődésemre fókuszálva élem. Szeretném megtalálni a helyem a világban, s az egységélményt megélni legyek én bárki is, és éljek én bárhol is.

Nagyon nagy lehetőség ez az időszak most a számunkra. Az emberiség egy katartikus evolúcióra képes most, ha jól vizsgázik. A koronavírus a szimbolikus tanítónk. A tananyagra magunknak kell rájönnünk. Ha ezt a próbatételt átvészeljük, ha ekkora félelemkeltő bizonytalanságon átverekedjük magunkat, ha ennyi embertpróbáló, lelki határokat feszegető kihíváson keresztülmenve most sikeresen vizsgázunk, végre egy tudatosabb szintre emelkedhetünk, s egy nagyobb Egyensúlyt és Békét hozhatunk létre önmagunkban és a Világban. Most fellélegzik a Föld, s fellélegeznek az emberi szívek is majd, hiszen a lelkünk mélységében megbúvó dolgok elkerülhetetlenül szakadnak most fel, hogy végre távozzanak. Nagyon nagy külső és belső tisztulás ez. Rengeteg dolog volt az életünkben és a lelkünkben, ami nem szolgált már valójában minket, Itt volt az ideje a drasztikus megújulásnak és újjászületésnek. Engedjük hát bele magukat, és tegyünk meg mindent most ennek az oltárán magunkért és egymásért. A félelmeinket a korlátainkat és a múltat hátrahagyva építsünk együtt egy új, szebb jövőt.

Borza Zsuzsanna

Bp., 2020.04.04.

www.lelekmedicina.hu

Ami a Családállítást megmagyarázza, avagy Dr. Rupert Sheldrake morfogenetikus tér elmélete vs. darwini evolúcióelmélet

Charles Darwin evolúcióelmélete

Charles Darwin, a modern evolúcióelmélet kidolgozója már gyermekkorában igen lelkes természetbúvárként élt. Családi nyomásra az orvosi pálya felé vette az irányt, majd mikor azt abbahagyta, lelkésznek tanult. Végül az életét a természettudományoknak szentelte. Nagy gonddal vetette bele magát a növények, állatok és kövületek vizsgálatában. Megszületett felvetései és elméletei alapjaiban rengették meg az akkori nem csak biológiai, hanem gazdasági és filozofikus gondolkodást is. Nem kisebbe vágta bele ugyanis e fejszéjét, mint abba, hogy megfejtse, hogy a Földön élő fajok hogyan, s milyen folyamatokon keresztül alakultak, s alakulnak ki, s maradnak fent. Elmélete szerint, ami azóta a darwinizmus nevet kapta, az élőlények, a fajok a természetes kiválasztódás, szelekció által alakulnak, s maradnak fent. Ez érthető módon vallási vitát is szül, hiszen a Biblia szerint Isten készre teremtette a világot. Darwin úgy tartotta tehát, hogy a természetben az élőlények versengenek egymással, és a természetes szelektálódás által hullanak ki a gyengék, s maradnak fent az erősek, életképesek. Így mindig a legrátermettebb egyedek tudják továbbörökíteni a génjeiket, s a fajok így alkalmazkodnak végül egyre jobban a környezetükhöz. A klasszikus darwini teremtéselmélet tehát úgy tartja, hogy az evolúció véletlenszerű folyamatok, események által jött létre az ősóceánokban, és a fajok széles skálájának kialakulása az apró változások, mutációk alapján lehetséges.

Dr. Rupert Sheldrake – a morfogenetikus mező elmélete

A morfogenetikus mező megálmodója, Dr. Rupert Sheldrake, angol kutató, biológus professzor, aki pár napja megtisztelő látogatást tett Budapesten, egészen mást állít. Szerinte a természet megnyilvánulási formái a morfogenetikus mező visszahatásainak köszönhetik létüket. Minden anyagi létező nyomot hagy az Univerzumban, minden mindennel összefügg, és minden mindenre hatással van. Állítása szerint tehát egy láthatatlan mező összeköt minket, és minket is a természettel.

Dr. Rupert Sheldrake igen sokoldalú ember: a morfogenetikus mező-elmélet atyja, a biokémia doktora, filozófus, történettudós, a Cambridge-i Egyetem biokémiai és sejtbioló­giai tanszékének egykori igazgatója, a Királyi Természet­tudományos Társaság kutatója.

Munkássága során a mofogenetikus tér elmélete mellett kiállva más tudományos téziseket is megkérdőjelezve alapos kutatómunkával, s releváns eredményekkel alátámasztva próbál tiszta vizet önteni a pohárba, s egyfajta hidat képezni a tudomány és a metafizika között.

A felvilágosodás óta a nyugati kultúra biztossá vált abban, hogy a tudomány előbb-utóbb minden kérdésünkre választ fog adni. De nem ad. A legújabb kutatások ugyanis váratlan problémákat tártak fel a fizika, a kozmológia, a biológia, az orvostudomány és a pszichológia lényegével kapcsolatban. Dr. Sheldrake tudományos gondolkodásúként, de szkeptikusan száll szembe több dogmatikus tudományos elmélettel, s forradalmasítja azokat. Ezzel lenyűgöző új lehetőségek nyílnak meg előttünk. Ilyen kérdéseket feszeget, mint:

  • Lehet, hogy a „természet törvényei valójában szokások, s nem állandóak, hanem változnak és fejlődnek?”
  • A szellemi tevékenység tényleg csak pusztán agyi aktivitás?
  • A tudatunk lehet, hogy messze túlmutathat az agyon?
  • Az anyag és az energia összmennyisége lehet, hogy növekszik?
  • Lehet, hogy az emlékeket nem is az agyunkban tároljuk?
  • A telepátia és a megérzések valójában nem is paranormális képességek, hanem a morfogenetikus tér bizonyítékai?

Rupert motfogenetikus mező elmélete sok mindent alapjaiban renget meg, így adva új értelmet, s akár magyarázatokat is sok, akár napi szintű emberi, vagy állati működésre, viselkedésre.

„A morfikus energia ösztönös és kollektív emlékezetet közvetít” – állítja Rupert Sheldrake, akinek szavait mindaddig erős kétkedéssel fogadta a tudományos és laikus világ, amíg 2005-ben komplex elméletét alátámasztva egészen egyedülálló gyűjteményét létre nem hozta. Alapos és speciális kutatómunkája által feltárt igazságai és eredményei ma már kétséget kizáróan bizonyítják: a morfogenetikus mező létezik.

Elmélete szerint a morfogenetikus mezőnek, kollektív emlékezetnek, vagy kollektív tudatnak köszönhetően kölcsönösen tudást, érzéseket, megérzéseket, emlékezetet, gondolatokat közvetít egymásnak minden élőlény a világon.

Rupert Sheldrake számtalan kutatási területen vizsgálta az addig megmagyarázatlan jelenségeket: az állatok telepatikus képességétől az élőlények előérzetén át a kismamák és gyermekek közötti telepátiáig.

Nem laboratóriumi vizsgálatokat végzett, hanem természetes körülmények között vizsgálta és elemezte a történéseket és összegezte a tapasztalatait.

1994-ben kiadott könyvében már 7 világmegváltoztató kísérletről írt, 1999-ben összegezte a háziállatok telepatikus képességeit érintő elméletét alátámasztó kutatási eredményeit, 2003-ban már a morfogenetikához vezető út emberi vonatkozásait taglaló kötettel bolydította fel a tudományos világot.

Sheldrake 15 évig kutatta a növények alakfejlődését, reprodukcióját, ám arra a következtetésre jutott, hogy mind a növények, mind az állatok, azaz az élővilág egészére igaz, hogy a fejlődés egyetlen fázisa sem elkülöníthető a morfogenetikus mezőtől.

A részletes tudományos magyarázattal alátámasztott morfogenetikus mező elméletében a professzor szerint megvalósul az idegrendszer aktivitásának mező általi rendszerezése úgy, hogy egy ún. morfikus rezonanciával öröklődik minden információ, így a kollektív, ösztönös emlékezet minden egyes faj individuumában jelen van.

Ez biztosítja a viselkedési minták gyorsabb terjedését, átvételét, mint ahogyan azt is, hogy nem szükséges memorizálni az adott faj létfenntartásához szükséges emlékeket, mert azok meghatározó része már eleve adott, vagy önkéntelenül átvesszük környezetünktől.

Valóban, számtalan kísérlettel bizonyították már, hogy egy mesterségesen létrehozott kristály megjelenése után bárhol máshol is a világban maguktól létrejöhetnek hozzá hasonlóak, illetve gyorsabban is. Egér -és patkánykísérletekben is megállapítható, hogy kell, hogy létezzen egy információs háló, mint egy mátrix, ami mindenki számára elérhető, mert a kísérleti alanyok esetében egy-egy tanulási folyamat után a következő mindig sokkal gyorsabban teljesítette a feladatot. Ez az embereknél is megfigyelhető. Az évtizedekkel ezelőtt kidolgozott IQ teszteken az évek alatt egyre magasabb eredményt érnek el emberek, és nem azért, mert idővel okosabb lett az emberiség, hanem a megoldott feladatok információi, megoldásai bekerülve a térbe könnyebben megoldáshoz vezetik az újonnan próbálkozókat.

A morfogenetikus teret bizonyító egyik legismertebb példa az óceániai majmok esete, amikor is egy szigeten élő majom véletlenszerű viselkedését – miszerint beleejtette a burgonyát a sós tengervízbe – ezt később szokássá alakítva társai később leutánozták. A meglepő ebben az a felfedezés, miszerint ezzel egy időben az adott szigettel minden kapcsolatot nélkülöző más szigeteken is elkezdték ezt láthatatlanul leutánozni, szokásként alkalmazni más majomcsoportok.

A láthatatlan információs háló létét számtalan más eset is alátámasztja, például érdemes azon elgondolkodni, hogyan lehetséges, hogy a különböző kontinenseken szinte egy időben történtek a nagy felfedezések. Hogyan lehetséges ez, ha nem a morfogenetikus mező, egy rejtett információs rendszer által, ami mindenki számára elérhető?

Sheldrake szerint most egy evolúciós univerzumban élünk, ahol már nem lehetséges tagadni tudományos és szeptikus téren sem, hogy minden mindennel összefügg, helyesebben szólva mindenki mindenkivel.

Ebben a térben, morfogenetikus mezőben minden tér-időn túlmutató információ jelen van és elérhető.

A professzor 2005-ös, a The Ecologist-ban megjelent cikkjében feltárja azt a megdöbbentő, és a morfogenetikus teret bizonyító jelenséget, ami 2004-ben egy ázsiai cunami idején történt. Rengeteg állat menekült meg emberi beavatkozás nélkül. Szumátra és Sri Lanka elefántjai ugyanis jóval azelőtt, mielőtt a tenger alatti földrengés egyáltalán megindult volna, közös trombitálásba fogtak, majd mindannyian felvonultak a magasabb területekre. A bivalyok a tengerpartról szintén felmentek a hegyre. Jóval az esemény előtt megszöktek a kutyák is, s magasan fekvő területekre szöktek, ahová már nem ment a víz.

Az Andamán-szigeteken élő törzsi csoportok észlelték az állatok feszültségét, követték őket, így élték túl ők is az állatokkal együtt a katasztrófát.

Az állatok tehát előre érzik a szerencsétlenségek bekövetkezését és ezt jelzik is egymásnak. A térből befogják az információt, és cselekszenek.

Egy másik példa: 1999-ben Törökországban Izmit volt az epicentruma egy erős földrengésnek. A kutyák jóval az első rengések megjelenése előtt elkezdtek vonyítani, és ezt órákig nem hagyták abba. Viselkedésükre más élőlények is reagáltak.

A második világháború idején pedig Németországban a légitámadásokra a kutyák figyelmeztették az otthon maradt családtagokat jóval azelőtt, hogy bármilyen okuk lett volna rá. Kimutatások szerint a szuperszonikus rakétákat egyáltalán nem lehet előre érezni, hallani, a kutyák mégis képesek erre.

A megérzések és azok telepatikus módon történő – akár láncreakcióként megvalósuló – továbbítása környezetünknek a morfogenetikus mező létét bizonyítják és a túlélés egyik záloga lehet, ha nyitottabban figyelünk környezetünk rezgéseire.

Olyan világot élünk, ahol egyre bátrabban nézünk szembe, gondoljuk újra, s írjuk is akár át a régi, ma már dogmatikusnak mondott elveket. A mai kor emberének megújító gondolatai, s bátorsága szerintem különösen sokat tud formálni a világon, s segít egy olyan életet kialakítani, ahol tisztábban látunk, s cselekszünk. Charles Darwin és Rupert Sheldrake elvei igen eltérőek, s arra kényszerítenek minket, hogy újragondoljuk, s akár forradalmasítsuk bizonyos nézeteinket akár az evolúcióval kapcsolatban, de ezt továbbgondolva, legfőképpen azzal kapcsolatban, amit magunkról, s jelenleg futó működésünkről, problémáinkról, annak okainak gyökeréről, vagy a fejlődési lehetőségeinkről gondoltunk.

Ha elfogadjuk, hogy létezik a morfogenetikus tér, az megváltoztaja az eddigi pszichológiai elméleteket, hiszen az emberi lét, avagy a vizsgálódási tér határa kitágul, s akár egészen más összefüggések kerülhetnek elő.

A morfogenetikus tér, a kollektív tudattalan léte pszichológiai szempontból igen lényeges és újító információ. A személyes tudattalan felfedezése óta ez a felismerés is nagyon meghatározó és lényegi pont, hiszen egy ember vizsgálatakor fontos feltárnunk és ismernünk minden tényezőt, csak így juthatunk el a valódi felismerésekhez, s ok-okozati feltárásokhoz. Jung kollektív tudattalan elmélete tehát már jóval meghaladta és túllépi nagy mestere, Freud tanításait, aki az emberi psziché gyógyítását annak szétcincálásában, analizálásában látta kizárólag.

Családállítás

A tudatunk valójában tehát egy multidimenziós struktúra és megtapasztalásai nem függnek tértől és időtől. Hogy valóban így van ez, és hogy valóban létezik morfogenetikus tér, arra a mai kor egyik forradalmi önismereti módszere, a családállítás a bizonyíték.

Fantasztikus dolog élni ezzel a lehetőséggel, hogy a körülöttünk lévő térben minden információ tértől és időtől függetlenül itt van, és hozzáférhetünk önmagunk megismerése, az önismeretünk fejlesztése, valódi ok-okozati összefüggések kinyerése céljából.

Családállítással már sok éve foglalkozom, de minden alkalommal lenyűgöz az a jelenség, ahogy néhány ember összetalálkozik, hogy válaszokat, s megoldásokat találjon a problémáira, s a morfogenetikus téren keresztül könnyedén információkhoz jutnak egy másik teljesen idegen ember segítsége, segítői részvétele által. A módszer ugyanis pont erre épül: nem elmés találgatások színtere, vagy szerepjáték ez, hanem ugrás a „semmibe”, vagyis a térbe. A kérdező, vagyis állító megnevezi röviden a problémáját, amiért jött, és kiválaszt valakit, aki őt ebben a folyamatban képviselni fogja. Ez a személy beleáll a térbe, és egy innentől egy olyan folyamat veszi kezdetét, amire csak egyetlen egy magyarázat lehet: hogy valóban létezik a morfogenetikus tér. A képviselő ugyanis onnantól elkezdi érezni az állító érzéseit, életének részleteit, amiről egyébként a valóságban semmilyen információja sincs, hiszen nem ismerik egymást. A családállítás során újabb szereplők, családtagok, akár fogalmak beállítása során, akiket ismeretlen emberek jelenítenek meg szintén, egy végtelenül részletes feltárás nyílik meg a szemünk előtt, olyan információs csomag válik elérhetővé, amire egy adott személy a saját vakfoltjai miatt nem tud tudatos lenni, rálátni, s többnyire emiatt nem látja meg egyedül a megoldásokat.

A családállításokon tapasztaltak is kétséget kizáróan bizonyítják, hogy létezik ez a tér, ami valóban, akár tér-időn is túlmutat, s ami hozzáférhető minden benne létező számára. Családon, generációkon, akár életeken átívelő történetek rajzolódnak ki, a benne résztvevők családi, vagy tágabb, teljes  térben lévő kölcsönös egymásrahatásai, ezeknek a sérült részei, s velük együtt a lényeg, a bennük rejlő tanítás, s út, ami a megoldás és a teljesség felé visz minket.

Rupert Sheldrake professzor szerint a jelen tevékenységi mintáit meghatározzák a múltban bekövetkezett minták, és ezek alapján minden egyes egyén, vagy egyed – legyen az bármilyen élőlény – a kollektív emlékezet részét képezi, annak hordozója és továbbadója is egyben. Ez alapján kiemelt felelősségünk az, hogy mit teszünk, hogyan, s mifelé irányítjuk a gondolatainkat, érzéseinket, tetteinket, mit hozunk ki magunkból, milyen transzformatív utat járunk be.

Hiszen így kapcsolódik össze a jelen, múlt, s jövő, s válunk mi mindannyian tér-időn átívelő teremtőkké.

Borza Zsuzsanna

Budapest, 2019.11.19.

 

 

 

Élet az Élet után – Túlvilág és reinkarnáció

Az ember az egyetlen, aki tudja, hogy meg fog halni. És nagyon is foglalkoztatja a halál. Talán nincs is más, aminél jobban félne. Az énkép feltárásával, az univerzális tudás feltárásával azonban a félelem elveszti létjogosultságát. Hiszen semmi sem múlik el, csak átalakul. A halálhoz való viszonyunk tulajdonképpen az élethez való viszonyunkról árulkodik.

Már a sámánok is hitték, hogy a halál után nincs vég, és rituális szertartással átsegítették a halottat a következő utazáshoz. Őskori leletek is arra utalnak, hogy a halottak mellé azért temettek tárgyakat, élelmet, mert hitték, szükségük lesz rájuk, mert az utuk nem ért véget.

Manapság már alapvető meggyőződése sokaknak a túlvilághit, a reinkarnáció, miszerint a lélek a test halála után tovább él. A parapszichológia konkrétan a túlvilágot bizonyítja 1848-ban debütáló felfedezett jelenségével, a médiumitással. Az első hivatalos felfedezések óta sokan sokféleképpen vizsgálták a jelenséget, és a legkülönbözőképpen próbálták azt megcáfolni. Többek között telepátiával magyarázták, vagy jövőérzékeléssel, avagy pszichokinetikus képességekkel. Ezeket azok az esetek cáfolják, amikor a médium semmilyen formában nem olvashatott a jelenlévők gondolataiban, mert ők sem voltak az információ birtokában.

A halál utáni élet nagy úttörője Raymond E. Moody, aki számos – klinikai halálból visszatért- halálközeli élményt átélő ember esetéről számolt be. Sok egyező jelenségre bukkant: testen kívüliség, látja a testét kívülről, alagúton átsuhanás, egy fénypontot lát, ami személyes jelenléttel párosul, szeretet, és elfogadás áramlik ebből a fénylényből. További jelenség, hogy megjelenik előtte az élete minden pillanata egyszerre panorámaképként. Átéli, átérzi az élete minden eseményét, pillanatát, eközben kívülállóként, a történet többi szereplőjének szemszögéből is. Ilyen módon érzékeli az események tanulságát is akár. Ezután gyakran megjelennek a korábban meghalt szeretett rokonok, akikből szeretet, mérhetetlen megnyugvás áramlik.

Az első hivatalos halál utáni élet kérdését feszegető, nyilvánosság elé kerülő jelenségekkel már jóval korábban, több ezer éve megjelent a túlvilághit a Tibeti halottas könyvben pl., ami a haldoklóknak, halottaknak szól segítő szándékkal, hogy segítsék a túlvilágra jutásukat, túlvilági életüket. Különböző színdarabokban, könyvekben is megjelent már évszázadokkal ezelőtt a túlvilághit.

„Bizton állíthatom, hogy valóban létezik túlvilági élet.” /Szókratész

„Ahogy jelenlegi életünkben álmok ezreit éljük át, úgy életeink közül ez is csak egy.” /Lev Tolsztoj

„Tudom, hogy több ezerszer voltam, és vissza is térek még több ezerszer.” /Geothe

A magyar szépirodalomban is találunk bőven túlvilághittel kapcsolatos utalásokat többek között Petőfi Sándor, Vajda János, és Gárdonyi Géza, Móra Ferenc műveiben.

Bár a kereszténység hatalmas tömegeket mozgat, mégis az emberek nagy része hisz -ösztönösen – a reinkarnációban, amire bizony tudományos bizonyítékok is vannak.

Néhány éve nagy pont kavart az USA-ban egy kisfiú esete, aki kettő és hat éves kora között érdekes dolgokról számolt be. Szörnyű, ismétlődő álmai voltak, amikor is ő egy pilóta egy háborúban, akinek a gépét lelőtték. A részletes álmok mellett valóban megdöbbentően értett a repülőgépekhez. Utánajártak, és be tudták azonosítani azt a pilótát, aki a japán légivédelem lőtt le a háborúban.

Ian Stevenson pedig, aki a Virginiai Egyetem tanszékvezetője volt, és a szakma nagy szaktekintélye lett, mert sok száz szakmai cikket írt, és azt vizsgálta, hogyan emlékeznek vissza a gyermekek előző életeikre. Közel ezer igazolható, hasznosítható esetet tárt fel a világ minden tájáról. Tagadhatatlan összefüggéseit a Visszatérő lelkek c. könyvében írja le.

A XX. századi újjáélesztési technikai vívmányok által megsokszorozódtak a halálközeli élményeket átéltek száma, így bőven áll rendelkezésre vizsgálható eset. Megfigyelték, hogy sem vallással, sem életkorral, iskolázottsággal nem függ össze, és nem is mindenki éli át, aki a klinikai halál állapotából visszajött. De ahogyan az álmainkra sem emlékszünk mindig, pedig bizonyítottan minden éjjel álmodunk, úgy talán a halálközeli élményére sem emlékszik mindenki…, de az érzései, szorongásai, esetleg testi tünetei emlékeztetik rá.

Borza Zsuzsanna

www.lelekmedicina.hu