Elkerülhetetlenül mindannyiunkat érint ez a kialakult helyzet. Az egész emberiség egy újabb kihívás közepén találta magát pillanatok alatt. A többség a sok változás és a pánik bénultságában vergődik mozdulatlanul, míg néhányan a belső figyelemre és egyensúlymegtartásra koncentrálva próbálnak a bizalom állapotában maradni. Kihívás van most bőven, hiszen sok minden megváltozott most az életünkben. Korlátozva van a szabadságunk, bezártságérzetünk van, sokan elvesztették részben, vagy egészben a munkájukat, megélhetésüket, így szembe kell nézniük ilyen jellegű félelmekkel és aggodalmakkal is. Sokan félnek tőle, hogy betegek lesznek, vagy hogy a szerettük lesz beteg. A gyerekek nem járnak iskolába, otthon tanulnak, a szülőkkel együtt otthon töltik a napokat. Rengeteg a változás az életünkben, és hosszabb távon is még sok más előre vetíthető. A legkevesebb, hogy zavarban vagyunk ettől a sok változástól. Sokan egész pontosan úgy élik meg ezt most, mintha kihúzták volna a lábuk alól a talajt.

A legtöbb változás egyfajta gyászfolyamatot generál bennünk, és kétségtelen, hogy sok mindent veszítünk épp el: a biztonságérzetünket, az életterünk határait, amiről fentről jövő utasításra, vagy önként mondunk le, az életünk feletti kontrollt, irányítást. A megszokott fizikai szociális kapcsolódásainkat, a megélhetésünket, a hobbijainkat, sok mindent, ami feltöltött, de minimum mindazt, amit eddig megszoktunk: hogy munkába járunk, hogy valakik vagyunk valahol a világban, egy munkahelyen, aki valakikhez képest valamilyen pozíciót tölt be, a rendet, struktúrát, hogy én itt, a gyermekem ott, a párom amott, majd este egyesülünk egy családként, pénzt keresek, abból kijövünk, tudom, hogy mi vár rám, hogy mi van ma, és nagyjából mi várható holnap. Elvesztettük a kiszámíthatóságot, a jövőképet, ami biztonságot nyújtott. Ma már ott tartunk, hogy azt sem tudjuk, hogy holnap mi lesz, milyen intézkedések lépnek életbe, milyen változásokat generál a folyamat, nem hogy később. Elvesztettük az életünk kialakult, s megszokott struktúrájának és a ránk aggatott címkéknek a biztonságát. Talán nem véletlenül. Talán mindez jót fog tenni nekünk. Talán mindezt az emberiség magának teremtette, mert fejlődnie muszáj, és akár akar is, és igenis felébredni. Tudnotok kell, akinek a fent felsorolt dolgok biztonságot jelentettek, az az ego, az elme. Vagyis, ha mindezt most elveszítjük kollektíven, akkor az azt jelenti, hogy az emberiség a szívének kinyitására kényszerül, avagy áll készen, s az elmealapú működést szív-és hitalapúra lecserélheti végre. Óriási hitpróbában vagyunk most. A bizonytalanság közepén kell tudnunk a középpontunkban maradni, és nem félni. Ez nem könnyű. Folyamatos belső munkát igényel. Aki már eddig is dolgozott magán, könnyebb helyzetben van, aki csak most kezdi, neki most igen nehéz. Mert sokan hozzá vannak szokva a korábbi kapaszkodókhoz. De ezek most nincsenek. Nem is voltak valódiak valójában sosem. És erre kell most mindannyiunknak ráébredni. Hogy mi az, ami valós, és mi nem. Hogy valójában mi a fontos és mi nem. Minek van értelme, minek nincs. Mi a szeretet, és mi nem. Felbomlott az életünk eddigi struktúrája, hogy egy új vehesse át a helyét. Egy letisztultabb, valódi értékrenden alapuló élet létrehozására s a valódi, belső erőforrásaink ráébredésére van most lehetőségünk tehát. Éljünk vele!

Mit tehetünk most?

• ÍRJ LISTÁT AZ ÉRZÉSEIDRŐL! – AZ ÉRZELMEK FELISMERÉSE ÉS ELFOGADÁSA

Ismerd fel az érzéseidet, legfőképpen a félelmeidet. Minden, amire tudatossá válunk, amit a lelkünk mélyéről feljebb hozzunk a tudatalattiból, az már kezelhetővé, egyre kezelhetőbbé válik a számunkra, s nem ő irányít minket, hanem mi őt. Ha eljön az ideje, szabadon el is tudjuk engedni. Írj egy listát tehát, amiben kiírod magadból az érzéseidet. Az eredendő tiszta szív állapotát életünk során a negatív tapasztalok, s azok által a bennünk rekedt negatív érzések gátolják. Ne félj tehát leírni a negatív dolgokat. Ezzel nem mélyíted a problémát, hanem épp megoldod azáltal, hogy elismered és szembenézel vele. A belső szabadságod, s a szíved útjában álló dolgokat takarítod ki vele, ezért vágj bele bátran! Az érzelmek kiírása egy jól bevált terápiás módszer, sokan alkalmazzák, alkalmaztatják, mert nagyon eredményes. Tehát pl.:

„Szorongok, mert nem tudom, hogy mit hoz a jövő. Félek, hogy elkapom ezt a vírust. Félek, hogy megszűnik a munkám, és akkor nem lesz pénzem eltartani magamat és a családomat. Fojtogat ez a bezártság, nem bírom. Hiányzik az anyukám, de nem mehetek át hozzá. Tehetetlennek érzem magam. Nem tudom, hogy ki vagyok most. Kezdem elveszíteni önmagamat a korábbi paraméterek nélkül. Nem tudom, hogy mit tegyek most.” Fogadd el ezeket az érzéseket. Hagyd, hogy legyenek. Nincs semmi baj.

• MENJ MÉLYEBBRE, HOGY SZABAD LEHESS!

A fenti feladat minden pontján merengj tovább. Nézz befelé, és figyeld meg, hogy mit érzel, mi jön még onnan fel. Tedd még tudatosabbá az érzelmed felismerését, és még mélyebbről próbáld felhozni. Pl. „Fojtogat a bezártság.” Rendben. Figyelj befelé, mi jut még erről eszedben, van-e ottmég valami benned, amihez képest ez a mostani érzés csak a felszín, csak a jéghegy csúcsa, és bizony, van alatta a mélyben egy sokkal nagyobb, ami feloldásra vár. „Igen, már emlékszem, gyerekkoromban egyszer, amikor rossz voltam, büntetésből az apukám bezárt a sufniba, és én órákig sírtam ott egyedül. Nagyon rossz volt. Féltem, hogy ott felejtenek, és sosem jövök ki onnan.” Engedd, hogy feljöjjön, ami ott van. Ami ott maradt még. Nagyszerű, most tedd egymás mellé a mostani szorongásodat, amit a kijárási korlátozás, vagy eleve az a helyzet szül, hogy most otthon kell maradni, és tedd mellé ezt a korábbi emléket. Fogadd el a jelenlegi és a múltbéli érzésedet is. Valamiért, okkal megtörtént mindkettő. Ha már ezt el tudod fogadni, elindul az oldódás, és a gyógyulás.

• MENJ MÉG MÉLYEBBRE, MENNI FOG!

A korábbi példát folytatva: Fojtogat a bezártság most. Ennél mélyebben rábukkantál a sufnis bezártságod emlékére. Tűzz ki egy célt, hogy ha van még itt még ennél is mélyebben, akkor jöjjön. Készen állsz, hogy szembenézz vele itt és most, s hogy útjára engedd. Próbálj ne gondolkodni, csak engedni, hogy nyíljon a lélek, nyíljon az emlékezés. És egyszer csak, lehet, hogy beugrik egy felismerés, egy gyermekkori, vagy magzatkori emlék, amit most a jelenlegi helyzet bezártsága kiváltó konfliktusként a felszínre hozott. Talán eszedbe jut, hogy már a születésed utáni ott volt a bezártság érzése benned, amikor inkubátorba tettek, vagy feldereng egy-két álmod, ami a magzati korod sérüléseire, félelmeire ad magyarázatot. Engedd, hogy mint egy nagy kirakós, mozaik, jöjjenek a felszínre a darabkák, szeretettel fogadd őket, illeszt őket egymás mellé, s hagyd, hogy ez gyógyítson. Az akkori kislányt, kisfiút és a helyzetet öleld meg szeretettel, add meg magadnak a biztonságérzetet, ami akkor nem volt, elveszett, és az élet azóta is újra-és újra emlékeztet erre, hogy ez a seb végleg begyógyuljon. Használhatod közben a jól bevált Ho’oponopono mantrát, miközben a feljött témán dolgozol magadban: “Sajnálom, Kérlek, bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek!”

• A TANÍTÁSOKAT FELISMERNI – BŐVÍTSD KI A LISTÁDAT!

Bár sokan erre helyezik a legkevesebb hangsúlyt, ez a legfontosabb rész. Nem elég felismerni a múltunk fájó elemeit. Amíg nem ismerjük fel a lelkünket emelő benne rejlő tanításokat, és nem integráljuk ezeket magunkba megújulva, minden erőfeszítésünk ellenére az önismereti munkánk nem éri el a célját, s mindez csak a múltban való lehúzó tapicskolás marad.

Ha tehát megvan a listád az érzéseidről, és már túl vagy azon, hogy felismerted, tudatosítottad, elfogadtad őket, készíts mellé egy másikat arról, hogy mindez most mire késztet, mire tanít téged. Menni fog, hidd el! A korábbi példát befejezve: A bezártságláncolat tanítása lehet például: képessé válni biztonságban érezni magad akkor is, ha fizikailag korlátozva vagy. Nem engedni, hogy a fizikai bezártság zárja a lelked. Felismerni, hogy a lelked szabadsága elvehetetlen és örök. Tudni megállni, hogy az egó éljen a helyzettel, s félelmet generáljon, helyette elérni, hogy a szív és a hit győzedelmeskedjen. Minden rendben. Most be vagyok zárva, de úgyis kiengednek. Addig elvagyok magammal. Jó magammal lenni. Magammal tulajdonképpen a legjobb lenni. Így is szabad vagyok. Szeretem magam.

Más példa:

Félek, hogy elveszítem az állásomat, hogy fogok így megélni? – Amire tanít – Gondviselésbe vetett bizalom: bízni abban, hogy minden, így ez a helyzet is értem van, és hogy minden rendben lesz. Egy feladatom van most, nem ellenállni a változásnak, hanem a középpontomban maradva megfigyelőként benne lenni, és meglátni, hogy milyen belső változásra késztet ez engem. Esetleg már eleve régóta nem elég ki a munkám? Többe vagyok képes? Talán jobb is lenne, ha mást csinálnék? Végtére is, miért pocsékoljam el az Életemet olyanra, amit nem szeretek? Talán követem a szüleim mintáját…, őket is csak bedarálta mókuskerék. De valójában a szívük szavát követték? Hm, nem. Rossz ezt látni. Én máshogy szeretnék élni! A belsőmre figyelve a szívem szavát követve szeretnék az lenni, aki őszintén lenni akarok, és olyan munkát végezni, ami igazán én vagyok! Ami feltölt, ami örömmel tölt el, ami az életfeladatom elemévé tud válni. De jó! Rendben, akkor hagyom, hogy legyen úgy, ahogy lennie kell. Cselekvő maradok, de elengedem a görcsös irányítást.

Számos dologra rájöhetsz most. Lehet, hogy a jelened, vagy a múltad emlékei most a megbocsájtásra fognak tanítani, vagy az elfogadásra, vagy arra, hogy a jövőben legyen bátorságod a saját árnyoldaladdal szembenézni, s nem mindig másokat hibáztatni. Talán arra fogsz rájönni, hogy eljött az ideje, hogy vállad a felelősséget a tetteidért. Talán végre elköteleződsz itt és most a fejlődés felé.

• ÍRJ EGY LISTÁT AZOKRÓL?A MIKET MOST EL SZERETNÉL ENGEDNI Pl. halálfélelmet, szorongást, befolyásolhatóságot, lustaságot, önzést, korlátokat, blokkokat, függőségeket

•  ÍRJ EGY LISTÁT ARRÓL, AMIT MEG KIALAKÍTANI, MAGADHOZ VENNI SZERETNÉL MOST Pl. Szeretetet, Lelki Békét, Nyitottságot, Motivációt, Életörömöt, Kitartást, Kreativitást, Szenvedélyt, Bizalmat, Belső Erőt

• LÉGY AZ ELFOGADÁS ÉS A NYUGALOM ÁLLAPOTÁBAN!

Tudom, hogy nem könnyű, de csak légy ebben a helyzetben, s légy türelmes. Minden ki fog rajzolódni hamarosan: hogy mit hoz ez a számodra, hogy mire tanít. Mit kell általa elengedned önmagadon belül, vagy kívül, és milyen új értékek, s cselekedetek mentél kell folytatnod az életedet. Jó, hogy ha szeretnéd megérteni, és szeretnél válaszokat, de itt is engedd el a görcsösséget. Az elme sürget, ő feszít belül. Keresd a középpontodat és figyelj. Így előbb meglesznek a válaszok és útmutatások, mint ha félelemből cselekszel és kikövetelni próbálod idő előtt a dolgokat. Minden ki fog rajzolódni, s a te érdekedben úgy alakulni, ahogy a legjobb. Bízz ebben, és maradj nyugodt! Bízz a Gondviselésben!

• TISZTELD MAGAD ÉS A FEJLŐDÉSI FOLYAMATODAT!

Ha tudatosítottad ezt eddig, ha nem: azért vagyunk itt a Földön, hogy fejlődjünk. És most egy komoly fejlődési folyamatban vagyunk most mindannyian. Légy türelmes magaddal és másokkal. A jelentől visszafelé gondold át egy kicsit az életedet, és fogalmazd meg, eddig mikre tanított az élet. Ha sikerül ezeket egyre részletesebben látnod, most, ebben a helyzetben is könnyebben megjönnek majd a kérdéseidre a válaszok, s válik érthetővé a számodra, hogy mit kell most megtanulnod, s mi a tennivalód.

• TISZTELD A TESTEDET ÉS TÁPLÁLD ŐT EGÉSZSÉGES DOLGOKKAL

Egyél finomakat, legyen benne sok zöldség és gyümölcs. Vigyél be a szervezetedbe sok C vitamint (többezer mg/nap), a szervezetünknek arra van a legnagyobb szüksége most. Ha táplálkozás útján keveset tudsz bevinni, fogyaszd aszkorbinsav formájában vízben feloldva. Más vitaminok (D, B, E) és nyomelemek is hasznosak lehetnek most, ideje elővenni a spájzban lapuló, eddig ki nem bontott csodáinkat. Vitaminok, gyógyteák, illóolajok, mindezekért hálás lesz most is és máskor is a szervezeted.

Amennyire lehetséges, legyél sokat a friss levegőn, vagy szellőztess minél többet. Lélelegzz tudatosabban. Végezz légzőgyakorlatokat.

• ÖSSZPONTOSÍTS – FEJLŐDJ!

Végezd el a napi gyakorlati tennivalóidat, és a fennmaradó idődben összpontosíts magadra és a belső folyamataidra. Váljon ez szokásoddá! Jusson mindig eszedbe, hogy ez az időszak egy óriást transzformációs lehetőség, hatalmas megújulási lehetőség lakozik benne. Ne vesztegesd tehát az időt. Ne erőlködj, de fordítsd aktívan a figyelmedet a fejlődésre.

• FIGYELJ BEFELÉ – MEDITÁLJ!

A befelé figyelést, a lelked mélyén rejlő dolgok felismerését, feltárását, feloldását, és a belső egyensúly kialakítását nagyban segíti, ha az elmét kikapcsoló állapotokat gyakorlod, pl. meditálsz. Zenét hallgatva, vagy csak csendben az erkélyeden ülve, vagy egy fa tövében. Meditáció az is, amikor alkotsz, és az alkotás örömének flow állapotában áramlasz. Meditáció lehet az is, amikor az erdőben sétálva, vagy futás közben kikapcsolnak a gondolatok, és csak te maradsz és a természet. Meditáció az is, amikor szeretettel épp vacsorát főzöl a családodnak, és elmerülsz az ízek és szagok világában. Sokan óckodnak a meditációtól, miközben számtalanszor meditálnak valójában, csak nem a megszokott módon. Találd meg azt, ahogy neked ez jól esik. Majd közeledj a klasszikus mód felé türelemmel.

• TÖLTSD MAGAD, EMELD A REZGÉSEDET!

Ahhoz, hogy minél kevesebb félelem férkőzzön be az Életedbe, s hogy minél inkább a belső nyugalom állapotában nyitott szívvel, s teremtőként tudj élni, minden nap fordíts figyelmet arra, hogy emeld a rezgésedet. Légy az öröm és hála pillanatában minél többet. Fókuszálj a jó dolgokra. Örülj annak, ami van, és annak is örülj, ami nincs. Minden jó így, nincs mitől félni. Amíg félsz, elmulasztod azt, amiért itt vagy: hogy ÉLJ, ÉS SZERESS!

Csökkentsd a stresszt, amennyire lehet! Tájékozódj, de az egyértelműen nem tényeken alapuló, manipulatív, pánikkeltő hírekre, írásokra, cikkekre mondj nemet!

Hallgass lélekemelő zenéket, énekelj, táncolj!

Lélegezz mélyeket!

Mondd ki, vagy írd le, amit érzel!

Alkoss!

Légy pozitív!

Légy kedves!

• NYISD MEG A SZÍVED ÉS SZERESS!

Fizikailag távolabb kerültek tőlünk az emberek, de ismerd fel, hogy ez mekkora lehetőség, hogy valójában most kerüljenek közel. Hívd fel most azokat, akiket szeretsz, de ezelőtt nem volt rá időd, vagy nem jött, hogy tápláld a kapcsolatot, mert beszippantott az örvény, amiből nem láttál ki. Nyisd meg a szíved, és kapcsolódj szeretettel az emberekhez. A szüleidhez, a gyermekeidhez, a párodhoz, a szomszédodhoz, az idegenekhez az utcán. EGYEK vagyunk, értsd meg! Érezd meg, hogy ha őket szereted, olyan, mintha magadat szeretnéd. Nyisd meg magad most mindenkinek! Légy türelmesebb, empatikusabb mindenkivel most és a jövőben. Légy együttérző, és lásd be, mindenki a saját tanulófolyamataival bíbelődik. Ne ítélkezz a jövőben annyit. Légy inkább segítőkész. Tanulj meg bizonyos dolgokon felülemelkedni, vagy elengedni. Panaszkodj, és dühöngj kevesebbet, vagy semennyit, helyette a felismerésekre, a megértésre és megoldásra fókuszálj. Ahogy egyre tudatosabbá válsz fogsz rájönni arra, hogy MINDEN MÖGÖTT SZERETET VAN!

• AMI MOST A LEGFONTOSABB: SZERESD MAGAD!

Amire a leginkább tanít most minket a helyzet, az önmagunk szeretete. Talán észre se vettük, de nem is foglalkoztunk eddig ezzel, s elment úgy mellettünk az élet, hogy csak a feladatainkra koncentráltunk, s valójában nem magunkra. Csak a szerepeinkre koncentráltunk, de nem arra, hogy én ki vagyok mögötte. Én valójában nem az vagyok, aki itt és itt dolgozik, ez és ez a munkája, neki és neki az anyukája, neki meg a párja. Ki vagyok én, ha nem ezek a szerepek? Na, ezekre kell most mindenkinek rájönni, s felfedeznie a valódi önmagát, valódi tulajdonságait, értékeit, motivációt, vágyait, életfaladatát. Továbbra is egy társadalom, egy munkahely, egy család tagjai maradunk, de eközben végre a méltó helyünkre kell emelnünk magunkat ebben a szűkebb-tágabb környezetben: az első helye! Sok hagymahéj rakódott ránk az idők során, amik eltakarták előlünk az énünk valóságát. Ez az időszak ebben is segít, a társadalomban betöltött szerepeinken túlmutató értékeinket fogjuk tudni megtalálni most, ha ügyesek vagyunk. Az álarcaink nélkül is képessé válhatunk most lenni valakik, a valódi önmagunk lenni végre félelem és megfelelés nélkül. Az önszeretet lehetősége nyílik meg most. Nyisd ki ezt az ajtót hát, és lépj be!

Próbáld megfogalmazni, hogy ki is vagy valójában. Akárhány éves is vagy, eljött az ideje, hogy megismerd, és megszeresd magad.

• TŰZZ KI RÖVIDTÁVÚ ÉS HOSSZÚTÁVÚ ÚJ CÉLOKAT

Nem baj, ha nehezen megy, vagy ha csak a rövidtávú célok kitűzéséig jutsz. De próbáld meg!

Rövid távú cél pl.: nem tudom, hogy meddig tart ez a dolog a világban, de addig is, azt az időt, amit most megspórolok az utazással, vagy egyéb rohangálással, vagy az az idő, ami most felszabadul a munkám csökkenése, vagy elvesztése miatt értékes dolgokra fordítom, pl: nyelvet tanulok, elolvasok néhány klassz könyvet, amire eddig nem volt időm, kertészkedem, rendet rakok a lakásban, selejtezem, elmegyek önkéntesnek egy időre. Végre elkezdek pl. zenét tanulni, vagy belevágyok egy új hobbiba. Több minőségi időt töltök a velem élőkkel, akikkel meg most nem tudok találkozni, velük többször beszélgetek telefonon, mint eddig. Főzök finomakat, kipróbálok új recepteket. Végre megcsinálom a kertkaput. Akár minden reggel is írhatsz egy aznapi tervet, amit meg szeretnél csinálni, hogy támpontokat adj magadnak.

Hosszútávú célok, pl. több minőségi emberi kapcsolat, boldog párkapcsolat, család, gyerekek, családi ház fehér kerítéssel kiskutyával. Több minőségi időt nem csak a szeretteimmel, de önmagammal, s nem hagyom, hogy a feladataim elszakítsanak önmagamtól. Többet ápolom a jövőben a bennem lévő valódi erőforrásokat: a szeretetet, a hitet, az isteni teremtő részemet. Több időt fogok eltölteni a szeretet és öröm állapotában, mint ezelőtt úgy, hogy olyan emberekkel töltöm az időmet, akik emelnek, szeretnek, vagy olyan dolgokat teszek, amit építenek, fejlesztenek, emelnek.

A lényeges dolgokat helyezem előtérbe, a lényegteleneket háttérbe. Ügyesebben fogom ezeket felismerni, s priorizálni. Szeretném önmagamat jobban megismerni és megszeretni. Az életfeladatomat felismerni, és élni. Kialakítani egy belső egyensúlyi állapotot, ahogy a földi létemet örömmel és aktívan, a fejlődésemre fókuszálva élem. Szeretném megtalálni a helyem a világban, s az egységélményt megélni legyek én bárki is, és éljek én bárhol is.

Nagyon nagy lehetőség ez az időszak most a számunkra. Az emberiség egy katartikus evolúcióra képes most, ha jól vizsgázik. A koronavírus a szimbolikus tanítónk. A tananyagra magunknak kell rájönnünk. Ha ezt a próbatételt átvészeljük, ha ekkora félelemkeltő bizonytalanságon átverekedjük magunkat, ha ennyi embertpróbáló, lelki határokat feszegető kihíváson keresztülmenve most sikeresen vizsgázunk, végre egy tudatosabb szintre emelkedhetünk, s egy nagyobb Egyensúlyt és Békét hozhatunk létre önmagunkban és a Világban. Most fellélegzik a Föld, s fellélegeznek az emberi szívek is majd, hiszen a lelkünk mélységében megbúvó dolgok elkerülhetetlenül szakadnak most fel, hogy végre távozzanak. Nagyon nagy külső és belső tisztulás ez. Rengeteg dolog volt az életünkben és a lelkünkben, ami nem szolgált már valójában minket, Itt volt az ideje a drasztikus megújulásnak és újjászületésnek. Engedjük hát bele magukat, és tegyünk meg mindent most ennek az oltárán magunkért és egymásért. A félelmeinket a korlátainkat és a múltat hátrahagyva építsünk együtt egy új, szebb jövőt.

Borza Zsuzsanna

Bp., 2020.04.04.

www.lelekmedicina.hu